Stressz, szorongás, depresszió, izzadt tenyér, zakatoló szív, álmatlanság… Manapság már a csapból is a stressz folyik. Akit nem érint (s bizony ilyen ember igen kevés van), annak már-már unalmas lehet. Akit érint, annak megkeseríti az életét. Hosszú távon pedig, mint egy ördögi kör, egyre rosszabb helyzetbe kerül a megtépázott lélek és az általa megbetegített test.
Egész-ség
Tévhitek a kávéról
Bár a koffein nagy dózisban valóban úgy viselkedik, mint a kábítószer, a legújabb kutatások szerint azonban nem okoz a szó szoros értelmében függőséget. Ha valaki nem kapja meg a napi kávé- vagy koffeinadagját, elképzelhető, hogy fáj egy kicsit a feje, de nem lesz agresszív, és nem jelennek meg rajta elvonási tünetek. Hozzá lehet tehát szokni a koffeinhez, de nem okoz függőséget.
Valóban kipukkadhat a hasunk a túl sok evéstől?
„Annyit ettem, hogy mindjárt kipukkad a hasam.” Biztosan mindenki hallotta már ezt a mondatot a karácsonyi nagy lakomák végén. De vajon mennyit kell ennünk ahhoz, hogy szó szerint kidurranjon a hasunk, és egyáltalán lehetséges ez? „A válasz talán meglepően hangzik, de a gyomor valóban megrepedhet, ha túl sokat eszünk. Lehetséges, de nagyon ritka jelenség” – mondta Dr. Rachel Vreeman, az Indianai Orvosi Egyetem gyermekorvos docense.
Szívbarát cukor
Egy újfajta cukor segíthet megelőzni a szívbetegségeket, állítja a Melbourne Egyetem két kutatója, Dr. Corin Storkey és Carl Schiesser professzor. A kutatók Michael Davis professzor (Szívkutató Intézet) közreműködésével cukor és szelénium alapú szert hoztak létre a szívbetegségek megelőzésére. Az összetevőket nemzetközileg levédették annak reményében, hogy a jövőben gyógyászati célokra használják majd fel.
Összefügghet a csontritkulással a szájszárazság
Mi a közös az alacsony ösztrogénszintben, az alacsony kalciumszintben, a garatszárazságban és a szájszárazságban? Első pillantásra úgy tűnik, nem sok. A Menopause folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban a szájszárazságban szenvedő, változókorban lévő nőkben magasabb az alacsony kalciumszint és a csontritkulás kockázata.
Növeli a halálozás kockázatát a nyugalmi pulzusszám emelkedése
Egy új kutatás szerint a nyugalmi pulzusszám megemelkedése középkorban a szívbetegség eredetű halálozás megnövekedett kockázatát jelezheti. A tanulmányból az derült ki, hogy azokban az emberekben, akiknek pulzusszáma 70/percről tíz év alatt több mint 85/percre emelkedett, 90 százalékkal nőtt a szívbetegség eredetű halálozás kockázata azokhoz képest, akiknek pulzusszáma 70/perc körül maradt.
Kakaó: hangulatjavító, bőrápoló
A kakaó évszázadok óta népszerű élelmiszer, már a maják és az aztékok is élvezték finom ízét. De míg ők a kakaóbabból kesernyésen erős italt főztek, Európában a kakaó cukorral keverve vált kedvelt luxusitallá. Ma a kakaópornak számos felhasználási területe van, ám mindegy, hogy egy csésze forró csokoládét, egy darab kakaós kalácsot vagy egy tábla csokoládét eszünk, ez az édes por jót tesz a lelkünknek.
Mi van a narancslében?
Tudósok megvizsgálták a vendéglátóipari egységekben géppel préselt friss narancsleveket és kiderült, hogy a minták 43 százalékánál az enterobaktériumok mennyisége meghaladta az egészségügyi határértéket. A kutatók javaslata az, hogy a gyümölcsöket kezeljék megfelelően, a gépeket takarítsák alaposan, a kifacsart levet pedig szolgálják fel azonnal, ne tárolják fémkancsóban.
A magas vérnyomás – Biztosan kell gyógyszer?
Biztosan kell-e gyógyszer magas vérnyomás esetén? A vérnyomás a vér által az artériás, tehát a test irányába haladó erek falára gyakorolt nyomás Hgmm-ben kifejezve. Ennek egészséges értéke felnőttben 120/80. Az érték első száma azt a nyomásértéket mutatja, ami akkor mérhető, mikor a szív összehúzódik, a második pedig a szív elernyedt állapotában, tehát telődéskor tapasztalható.
Mit tegyünk, ha gyerekünk túl sokat eszik?
Akár gyerekről, akár felnőttről van szó, előfordul, hogy még akkor is tömik magukba az ételt, ha egyáltalán nem éhesek, ez pedig súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet. Jelenleg a szakemberek általában étrendi napló vezetését és intenzív testmozgást írnak elő ennek kezelésére. A gyerekek esetében azonban ezek a viselkedésterápiás módszerek nem működnek hosszú távon, állította Kerri Boutelle, a Kalifornia Egyetem pszichiáter és gyermekgyógyász adjunktusa, aki munkatársaival együtt új programokat fejleszt ki a túlevés kezelésére.