A lisztérzékenység vagy coeliakia (cöliákia) egy felszívódási zavar, amely egy gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab) fogyasztása nyomán kialakuló, immunológiai alapú bélnyálkahártya elváltozás. Sajnos nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység hosszú időn át lappanghat, kései felismerése azonban súlyos felszívódási zavarhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.
Egész-ség
Együk, kenjük: kendermag- és sárgarepce olaj
Nem az időjáráson, a géneken vagy az életstíluson múlik. Az ok, ami miatt az eszkimók és a japánok lényegesen ritkábban szenvednek szív- vagy vérkeringési zavarban, mint az európaiak, a táplálkozásmódban rejlik. Halban gazdag étrendjük révén ugyanis lényegesen több ómega-3 zsírsavat vesznek magukhoz, és ezzel védik szívüket. Aki ugyanezt szeretné elérni, annak nem kell minden nap halat ennie. Elég, ha két, majdnem teljesen elfelejtett olajfélét levesz az üzlet polcáról: a kenderolaj és sárgarepce olaj ugyanis egészen mellékesen sok értékes zsírsavat tartalmaz.
A szoptató anyák bátrabbak
Az anyatejes táplálás bátrabbá teheti a kismamákat, mint a tápszeres etetés. Sokkal agresszívebben védik csecsemőjüket, de ha méregbe is gurulnak, alacsonyabb marad a vérnyomásuk, mint más nőknek. Ebből tisztán látszik, hogy a szoptatás segít csökkenteni a tipikus stresszreakciókat. A kutatás eredményeiről a Psychological Science szeptemberi kiadása számolt be.
Szennyezett jégkockák a poharunkban
Háromból egy étteremben, kávézóban vagy kocsmában szennyezett jeget szolgálnak fel az italokhoz, veszélyeztetve ezzel a vendégek egészségét, derül ki egy új tanulmányból. A HPA (az amerikai Egészségvédelmi Ügynökség) által végzett felmérés alapján a szakértők megállapították, hogy a probléma komolyabb, mint gondolnánk.
Koleszterin, só és higany: a finom sushi árnyoldalai
Múlt heti jelentések szerint, a sushi annyira népszerű étel lett, hogy több fogy belőle a szupermarketekben, mint a hagyományos sajtos szendvicsekből. Az egészségtudatos britek egyre többször választják a kis, kézre álló, ecetbe mártott, nyers hallal, tojással vagy zöldséggel díszített rizskupacokat. A Leeds Metropolitan Egyetem dietetikusa, Louise Sutton azonban elárulta, hogy a sushi nem feltétlenül annyira egészséges, mint amilyennek látszik, ezért nem árt óvatosnak lenni.
A rák ellenszere: brokkoli tormával vagy wasabival
Kutatók szerint, ha tormával vagy wasabival ízesítjük a brokkolit, kiemeljük annak rákmegelőző hatását. Ha könnyű párolás helyett túlfőzzük a brokkolit, csökkentjük a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatását, ám ezt ellensúlyozhatjuk azzal, ha tormát vagy a wasabi nevű japán fűszert tesszük hozzá, mivel mindkettő tartalmazza a mirozináz nevű enzimet.
5 tévhit a cukorbetegek étrendjéről
Semmi kétség, a cukorbetegség kezelésének kitanulása majdnem felér egy új szakmával. A sok új információ hallatán nem is csoda, ha összezavarodunk egy kicsit. Különösen fontos lehet, hogy tisztában legyünk néhány alapelvvel, mert a diabétesz napjainkban már népbetegségnek számít. A következő tévhitektől azonban jobb minél hamarabb megszabadulni!
Mi okozhat hajhullást?
A haj folyamatosan megújul, bizonyos időszakokban, főként ősszel és tavasszal intenzívebb hullást is tapasztalhatunk. Nőknél hormonális változások és stressz is hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége. A hajhullás okairól és a kezelési lehetőségekről dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusa ad felvilágosítást.
Megbízható HIV teszt mindössze néhány perc alatt
Az mChip egy újonnan kifejlesztett, hitelkártya méretű kézi eszköz, amely mindössze 15 perc alatt, közel 100 százalékos pontossággal képes meghatározni, hogy a használója HIV fertőzött-e, vagy sem. Az új fejlesztés óriási áttörést hozhat a HIV és az AIDS elleni küzdelemben a fejlődő világ országaiban. A Ruandában végzett elsődleges tesztek szinte 100 százalékos megbízhatósággal működtek.
A dadogás és az agyféltekék kapcsolata
Azoknál, akik gyermekkoruk óta dadognak, megfigyelhető, hogy a jobb agyféltekéjük átvette a bal agyfélteke bizonyos feladatait, köztük a beszédét is. Ez a csere azonban nem csak a beszédre terjed ki. Martin Sommer, a Göttingeni Egyetem klinikájának neurológusa szerint a dadogást az okozza, hogy a betegek nem tudják megfelelően összekapcsolni azt, amit mondanak, azzal, amit hallanak.