Már nagyanyáink is tudták, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket jobb a gyermek nélkül megbeszélni. „Nicht vor dem Kind” (nem a gyermek előtt) – így szólt a régi bölcsesség, amely mára sem veszített időszerűségéből. Főként, ha arra gondolunk, hogy a szülők – nemegyszer váláshoz vezető – konfliktusai mennyire megterhelik a gyermek lelkivilágát, érzelmeit. Most két kutatás is alátámasztotta, hogy a szülők akár csekély mértékű nézeteltérései, vitái is erősen hatnak a gyermekekre, romlik alvásuk minősége, és mindennapi tevékenységükben is megszaporodnak a negatív érzések.

A gyermekek „antennái” igencsak érzékenyek: nemcsak a kimondott szavakat, a bántást érzékelik, hanem az úgynevezett „csendes öldöklést” is, vagyis azt az állapotot, amikor az anyjuk és az apjuk nem veszekszik ugyan egymással, csak éppen láthatóan semmibe veszik a másikat, és egyértelmű gesztusokkal fejezik ki, miként éreznek társuk iránt.

Patrick T. Davies, a rochesteri egyetem pszichológusa, aki az egyik kutatást vezette, úgy véli, hogy a gyermekek még azt is megérzik, ha a szüleik nem boldogok egymással. Ilyenkor több a félelmük, gyakrabban szomorúak és haragosak, és mint az egyik vizsgálat feltárta, sokkal rosszabbul alszanak. Pontosabban alvásuknak éppen az a szakasza veszít hatékonyságából, amely a legpihentetőbb volna. Emiatt pedig a rosszul alvó gyermek másnap ingerlékeny, nyugtalan lesz.

A másik vizsgálat 223, hatéves gyermekre és szüleikre terjedt ki. Azt próbálták feltérképezni, a gyermekek mennyire szoknak hozzá a szülők közötti konfliktusokhoz. Kiderült, hogy erre egyáltalán nem képesek, sőt az idő múlásával egyre érzékenyebben reagálnak a családi válsághelyzetekre. Hogy mi a megoldás? A már idézett Davies szerint valóban hasznos, ha a legnagyobb vitákat a gyermek távollétében folytatják le a szülők, ugyanakkor azonban lényeges az is, hogy ha valamilyen konfliktust végül sikerül rendezniük, akkor tegyék ezt a gyermek jelenlétében, hadd lássa ő is, hogyan lehet kijutni egy-egy válsághelyzetből.

Mindkét idézett kutatás a Child Development című szakfolyóirat 2006. január-februári számában jelent meg.