„Az olyan diktatórikus ideológiák, amelyek lealacsonyítják az embert azzal, hogy tárgynak tekintik, míg az alap emberi jogokat megsértik, aggasztó eljárások megjelenését idézik elő a biotechnológia kínálta lehetőségek bizonyos használatával.” II. János Pál Pápa, Vatikán
Bizonyára mindenki emlékszik a 90-es évek egyik amerikai tévésorozatára, aminek a címe McGyver volt. A géntechnológiáról mindig ennek a különleges, erőszakot nem alkalmazó ügynöknek a „kémiai” kísérletei jutnak eszembe. Ki az, aki elhiszi, hogy pl. a szájöblítőbe lefolyótisztítót öntve pontosan az a szer keletkezik, aminek a segítségével McGyver kiszabadul éppen esedékes szorult helyzetéből?

A géntechnológia kísérleti tudomány, amelyet bizonyos biotechnológiai cégek extraprofitjuk érdekében felelőtlenül alkalmaznak az élelmiszergyártásban. Egy kémcsőben vizsgált génről csak annyit lehet megállapítani, hogyan reagál és hogyan viselkedik OTT.

Az azonban nem derül ki, hogy mi a szerepe és hogyan működik abban a szervezetben, ahonnan ki lett szakítva, illetve hogy hogyan reagál arra, ha egy merőben más fajba ültetik. A jelenlegi, genetikailag módosított növények (GMO-k) főleg baktériumból és vírusból kinyert, találomra kiválasztott génbeültetéseket tartalmaznak.

A beültetés pontatlan folyamat, mely hatással van a növény saját génállományára: a genetikai módosítás folyamata során ugyanis a gének beillesztése törléseket vagy átalakításokat okozhat. Ez váratlan és megjósolhatatlan következményekkel járhat. Például:

• Egy növekedési hormon génnel módosított lazac nemcsak túl gyorsan és túl nagyra nőtt, hanem zöld színű is lett.
• A szójánál váratlan növénypusztulás lépett fel száraz, meleg időben azáltal, hogy a szára kettéhasadt; valószínűleg a megnövekedett lignintartalom következtében.

Maga a beavatkozás tehát durva folyamat, melynek során a növény saját DNS-ének darabkái átrendeződhetnek vagy eltűnhetnek.

Emberkísérlet alanyai vagyunk

Miképpen lehetséges, hogy az eddigi legnagyobb szabású emberkísérlet alanyaivá váltunk? Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy a GMO elleni tiltakozással már megkéstünk, mert az már a táplálékláncba „nevetve” beépült. Magyarország az állatok takarmányozását illetően abszolút importfüggő.

Közel 800 ezer tonna szóját importálunk évente főleg Dél-Amerikából azért, hogy megoldjuk állataink etetését. Sajnos a bekerülő szója közel 75%-a génmódosított, így nagyban hozzájárulnak a génmódosítás környezeti problémájához.

A termesztett kultúrák összetételét nézve az egész világon a közel 100 millió hektáron a genetikailag módosított növények sorrendjében 60%-os területfoglalásával a szója számít a legnagyobb termesztett, génmanipulált kultúrának. A szóját 23%-os területi részaránnyal a kukorica követi, majd a gyapot (11%) és a repce (5%) következik. (Forrás: ISAAA: International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications)

A GMO-k környezeti következményei a következők: genetikai szennyezés, hasznos fajok eltűnése, a biológiai sokféleség csökkenése. A GMO-k emberi egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatosan számos aggodalom fogalmazódott meg, közülük a legfontosabbak: mérgezések, antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása, allergia.

Nézzük most csak az allergiát. Egy év alatt kb. 2-4 kg szilárd szennyeződést lélegzünk be; 8 kg szilárd szennyeződést eszünk meg, 4,5 l rovar- és gyomirtó szert, több kg nitrátot, hormont, antibiotikumot, kb. 54,5 kg adalékanyagot juttatunk be az élelmiszerekkel a szervezetünkbe. Ma kb. 20 ezer féle adalékanyag van forgalomban, és ezekről szinte semmit nem tudunk. Tehát már a fentiek miatt bőven lenne okunk allergizálni. De ez még mind nem elég: ide nekünk a GMO-t is!

Ipari enzimek

Az élelmiszer okozta allergiás reakciók száma robbanásszerűen megsokszorozódott az 1960-as évektől, amikor is az élelmiszeriparban és a mosószerekben elterjedt a mesterséges enzimek használata.

Számos élelmiszerben – a lisztben, a keményítőkben, a szénsavas üdítőitalokban, a gyümölcslevekben, az olajokban, a sörökben, a borokban, a sajtokban és a húsokban – az ipari enzimeket arra használják, hogy fokozzák a nyereséget, a feldolgozhatóságot, az eltarthatóságot, az ízt és egyéb tulajdonságokat.

Ezeket az enzimeket nem szükséges feltüntetni az élelmiszerek címkéin, ezért nehéz elkerülni őket. A genetikailag módosított szervezetek, általában a penészek és a baktériumok egy sor ilyen enzimet termelnek.

Mivel az előállított enzimeket később leválasztják a genetikailag módosított szervezetekről, ezért alkalmazásukat nem kell a címkén feltüntetni. A leválasztás azonban nem mindig tökéletes, így a penész- és a baktériummaradványok az allergiás reakciók fő kiváltói.

Génmódosított szója, erdők

Új félelmek merültek fel a génmódosított élelmiszerek biztonságát illetően, miután 1999 márciusában a York Nutritional Laboratory (Yorki Élelmiszer Laboratórium) legújabb kutatásai kimutatták, hogy 1998-ban 50 százalékkal emelkedett a szója okozta allergiás reakciók száma.

Amíg a figyelem központjában a génmódosított élelmiszerek álltak, addig a géntechnológia csendben belopódzott az erdőkbe és a gyümölcsöskertekbe. A fák sokféle módon terjesztik a genetikai örökségüket, magokkal, pollennel és gyökereik vadhajtásaival. További allergiás tüneteket okozva…

Tartsuk szem előtt:
A világ öt legnagyobb „génóriása”, az AstraZeneca, a DuPont, a Monsanto, a Novartis és az Aventis birtokolja a világ rovarirtószer-piacának közel kétharmadát (60%-át), a világ vetőmagpiacának majdnem egynegyedét (23%-át), és a transzgénikus magpiac jóformán 100%-át.

Ezek közül az AstraZeneca egyidejűleg a világ 5., a Novartis a 4. legnagyobb gyógyszeripari vállalata már 1999-ben!

Ökológiai gyarmatosítás

Mi tehát a multinacionális biotechnológiai cégek ökológiai gyarmatosítási receptje?

1. Már lehetőleg a bölcsőben allergizáljanak minket a génmódosított csecsemőtápszerükkel.

2. Az életszabadalmaztatás lehetőségét kihasználva biokalózkodással és biológiai mintagyűjtéssel szerezzék meg a különböző népek természeti kincseit és szabadalmaztassák a saját nevükre. (Életszabadalmaztatás: 1998. május 12-én az Európai Parlament olyan határozatot szavazott meg, amelynek értelmében élő szervezeteket, „az emberi szervezetből elszigetelt elemeket”, állatokat és növényeket is szabadalmaztatni lehet.)

3. Befektetésük pénzügyi megtérülését oly módon biztosítják, hogy megszabják, ki juthat hozzá a génekhez és a GM növényekhez.
Ezt háromféleképpen tudják elérni:

1. Szabadalmak:
   A felfedezett géneket és a GM növényeket, valamint azok szaporító anyagait 20 évre szóló szabadalmakkal védik. A vállalatok így szabadalmi díjakat szabhatnak ki, ami növeli a gazdálkodók termelési költségeit.
2. Genetikai Használatkorlátozási Technológia (GURT):
   Ezzel a módszerrel a növényeket úgy módosítják, hogy egyes tulajdonságaik addig nem jelennek meg, amíg egy bizonyos vegyszert nem alkalmaznak rajtuk.
3. „Terminátor” vagy öngyilkos technológia (a vetőmagok gépesített meddősítése):
   A növényeket oly módon módosítják, hogy az általuk termelt magvak elveszítsék csírázási képességüket, így a következő években a gazdálkodó nem tudja őket használni.

4. „Forgóajtó” technika: ez azt jelenti, hogy egyugyanazon személyek állandóan állást váltanak, hol az állami, hol a magánszférában dolgoznak.
A kormány volt alkalmazottai, akik a biotechnológiai cégeket képviselik, vagy fordítva (a cégek volt tisztségviselői, akik az USA-t a Világkereskedelmi Szervezetben /WTO/ képviselik) ezután már nemzetközi szinten annak érdekében lobbiznak, hogy ezen termékek részére bejutást biztosítsanak az EU-ba vagy más piacokra, függetlenül az egészségi vagy környezeti veszélyektől, csakis a szabad kereskedelem elve alapján.

5. Hiányoznak a hiteles és független tanulmányok: 2005-ben az összesen 10, ráadásul rövid távú tanulmány felét biotechnológai cég „szponzorálta”.

6. Bevált módszerük, a „zöldre festés” (greenwash) finom PR-stratégiát takar. Azok a természetromboló óriáscégek használják fel, amelyek – a környezetvédelmi aktivisták nyelvezetét használva – megpróbálják környezetbarátnak feltüntetni magukat.
Gyakran a biotechnológia és a géntechnológia közé egyenlőségjelet tesznek, hogy a biotechnológia sok hasznos terméke (alkohol, ecet, biológiai védekezésben alkalmazott hasznos élőlények, antibiotikumok stb.) mögé bújva osonjon be a génmódosítás a köztudatba. És ha tűrjük, akkor a fekete helyett a zöld színt használják: „zöld biotechnológia”, „zöld forradalom” stb.

7. Miután mesterséges édesítőszerükkel agyi károsodást, génszennyezésükkel allergiát okoznak, nagy haszonnal felkínálják nekünk gyógyszereiket hiperaktivitás, allergiás panaszok stb. kezelésére.
S ezzel bezárul az ördögi kör…

Profit mindenáron

Pusztai Árpád biokémikus – a genetikailag módosított termények emberi szervezetre gyakorolt hatásának egyik legnagyobb tekintélyű kutatója – gondolatával fejezném be a mondanivalómat:

„Elsőként zárjuk ki, hogy ez (mármint a génmanipuláció mint technológia) megoldhatná az éhínség kérdését. Lehetetlen megnövelni a terméshozamot azáltal, hogy extrafehérjét teszünk bele. A gyakorlat kimutatta, hogy a genetikusan módosított szója hozama legalább 6 százalékkal kevesebb.

A kártevőkkel szembeni ellenállása is csak akkor lényeges, ha az komoly problémát jelent. A MON 863-as kukorica egy bizonyos kukoricamoly ellen védett, ami Magyarországon nem kártevő.

Ahol ez probléma, persze megnövelheti a hozamot, mivel a nem módosítottat megeszi a moly, de nem lehet ugyanazt a lepedőt mindenre ráhúzni. Az amerikaiak nekünk akarják eladni, nem a Harmadik Világnak, mivel nekik nincs pénzük.

És itt jutunk el a lényeghez, hisz az a pénz. Egy nagyvállalatnak profitot kell termelnie, ami csak akkor sikerül, ha el tudja adni a termékét.”

Hajduné Fábián Julianna