Ma már senki sem vonja kétségbe azt a tudományosan bizonyított tényt, amely szerint szoros és cáfolhatatlan összefüggés van a különböző krónikus, gyakran halállal végződő betegségek kialakulása és az inaktív, vagyis sport és testmozgás nélküli életmód között.

Az aktív életmód a testi, szellemi és lelki egészség megőrzésének alappillére és a betegségek megelőzésének legolcsóbb és leghatékonyabb módszere – deklarálta 2004-ben az Európai Unió prevencióval foglalkozó albizottsága. A tagországok statisztikai átlaga szerint a lakosság minden harmadik tagja aktívan és rendszeresen sportol. A számok persze csalókák, hiszen az átlagot mutatják, miközben vannak országok, ahol szinte mindenki aktív életet él, máshol viszont – különböző okok miatt – lényegtelennek, elhanyagolhatónak tartják a sportos életmódot. Sajnos, ez utóbbiak közé tartoznak a magyarok is. Nálunk az adatok szerint csupán minden kilencedik ember végez rendszeresen valamilyen sporttevékenységet. A többiek – idő, lehetőség, energia, anyagiak hiányára hivatkozva – egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytatnak. E szomorú tény egyenes következményei a tragikus népegészségügyi adatok, és az, hogy számos betegségben a világ, illetve Európa halálozási statisztikáinak vezető helyein állunk.

Riasztó egészségügyi adatok

A magyarok aktuális egészségi állapotát jól tükrözik a szaktárca 2005-ös adatai, amelyek szerint a férfiak hét, a nők öt évvel rövidebb életre számíthatnak, mint más uniós országok lakói. A 25 tagország közül a halandósági listán a harmadik helyet foglaljuk el; az aktív korú férfiak közül nálunk kétszer annyian halnak meg, mint máshol.

Az önellátásra képtelen, állandó segítséget igénylők aránya folyamatosan nő. Három év alatt például másfélszer több lett Magyarországon az önellátásra képtelen középkorú férfi. 2003-ban a nők 14, a férfiak 9 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A nők 29, a férfiak 38 százaléka túlsúlyos, 20 százalékuk pedig kórosan elhízott, vagyis legalább minden második magyar érintett a kérdésben.

Anyagi és egyéb lehetőségek hiányára hivatkozva aligha utasítható el a rendszeres mozgás, mert a minden napra beiktatott legegyszerűbb, ám hatékony testmozgást szinte bárki, bárhol és bármikor elvégezheti. Az óvodás korú gyerektől a tekintélyes korú aggastyánig mindenki sétálhat fél órát naponta.

Az aktív életmód egyik legegyszerűbb, mégis rendkívül hatásos mozgásformája a napi rendszerességgel végzett, intenzív gyaloglás. Bárczy Emese tréner szerint egy kiadós, jó tempóban végrehajtott séta csaknem annyi kalóriát éget el, mint az edzőteremben végzett munka. Előnye, hogy művelője mindezt a friss levegőn teszi. Feltétele a folyamatos, nem túlfeszített, de erőteljes lábmunka, a testnek szinte minden izomcsoportját megmozgató fizikai terhelés, amely akkor a leghatásosabb, ha a fél óra végére verejtékezni kezd a sétáló homloka, háta. A séta üteme legyen egyenletesen dinamikus, a sebessége pedig legalább 4-6 kilométer/óra.

Az ideális az volna, ha naponta tízezer lépést tennénk meg gyalogosan. Gyerekeknek, fejlődésben lévő kamaszoknak különösen jót tesz az erőteljes, rendszeres séta, kocogás, mert fejleszti, erősíti az ízületeiket. Időskorúaknál pedig a csontritkulás megelőzésében, illetve a már meglévő tünetek fejlődésének lassításában segít a rendszeres gyaloglás.

Hagyjuk otthon az autót!

Az intenzív séta testre, lélekre egyaránt jótékonyan hat, bár e kedvező változások nem azonnal vehetők észre. Legalább két, három havi, rendszeres, naponta végzett gyaloglás kell ahhoz, hogy megtapasztaljuk annak pozitívumait is. A fokozott mozgás erősebb munkára készteti a légzőszerveket, melyek a vér közvetítésével több oxigént juttatnak a szervekbe. Élénkül az anyagcsere, gyorsul a vérkeringés. Szaporábban égnek el a felesleges kalóriák, a zsír, a salakanyagok, az ártalmas vegyületek pedig hamarabb távoznak a szervezetből. Továbbá segít a mozgás a stressz, a káros szenvedélyek leküzdésében, az alvászavarok, a krónikus fejfájás megszüntetésében és a stabil lelkiállapot visszaállításában.

Vannak persze, akik azzal hárítják el a sétának még a gondolatát is, hogy feszített napi programjukban nincs hely az ilyen haszontalan, időt rabló tevékenységre. Nekik a tréner azt tanácsolja, hagyják otthon az autót, menjenek gyalog a munkahelyükre vagy üzleti tárgyalásaikra. Igaz, az aszfalton megtett séta fele annyit sem ér, mint a terepen, zöld környezetben végrehajtott intenzív gyaloglás, de az aktív életmódra váltás kezdeti lépéseként az is megteszi.

A gyaloglás, a rendszeres intenzív séta a különböző, már kialakult betegségek leküzdésében is segíthet. Így például a kövérség, a túlsúly legyőzésében, illetve a normális testsúly megőrzésében is. Továbbá segít a szívbetegeknek, a vérnyomás csökkentésében, gátolja a vérrögök kialakulását és az ártó koleszterin (LDL) erekben való lerakódását. Az orvosok a cukorbetegeknek, az ízületi gyulladásban szenvedőknek, sőt a daganatos betegeknek is ajánlják a rendszeres, napi sétát.

Praktikus tanács gyaloglóknak

Kezdő életmódváltóknak érdemes a napi gyalogláshoz megfelelő cipőt választaniuk, amely legyen kényelmes, lehetőleg szellős és könnyen tisztítható. Olyan fazon mellett kell dönteni, amely az egész talpat kényelmesen alátámasztja. Séta előtt ajánlott mindig néhány bemelegítő gyakorlatsort végezni és így indulni az útra, ezzel elkerülhetők a húzódások, ficamok.

L. I.