Kapcsolat a gyulladásgátló anyagok és a járványszerű elhízás között?
A New Hampshire-i Egyetem kutatói szerint a gyulladásgátló segédanyagok – amelyek bútordarabokban, szőnyegekben, mikrohullámú sütőkben és számítógépekben is megtalálhatók – hozzájárulhatnak az Egyesült Államok lakosságának járványszerű méreteket öltő elhízásához.
Az effajta vegyi anyagok alkalmazása az elhízás „járványának” harmadik összetevője lehet, a már ismert másik két tényező, a helytelen étrend és a mozgás hiánya mellett. Ezt jelentette ki Gale Carey, az egyetem professzora, a kutatás vezetője. Ezen a véleményen van Anthony Tagliaferro és Deena Small, a molekuláris biológia és a biokémia ismert szakértői, akik ugyancsak részt vettek ebben a vizsgálatban.
A rövidítve PBDE-nek nevezett gyulladásgátló segédanyagokat 1960 óta gyártják, és ma már szinte az élet minden területén megtalálhatók, ott vannak még a hajszárítókban is. Becslések szerint az amerikai fogyasztók naponta több mint százféle olyan termékkel kerülnek kapcsolatba, amely PBDE-t tartalmaz.
A PBDE-gyártók hangoztatják, hogy termékeik használatával 45%-kal mérséklődtek a tűz okozta halálesetek és sérülések. Ugyanakkor azonban ezek a környezetszennyező vegyi anyagok olyan, az egészségre ártalmas hatásokat idézhetnek elő, amelyeket kellőképpen még nem kutattak. Valószínűnek tartják a szakértők, hogy a PBDE-k egészségkárosító hatásai összemérhetők a ma már betiltott és nem alkalmazott PCB-kel, valamint a DDT-vel, a legismertebb növényvédő szerrel. Kétféle PBDE az Európai Unió országaiban is tiltólistán van.
A kutatók rámutattak: a PBDE-k egyik fontos tulajdonsága, hogy zsíroldhatók, vagyis képesek bejutni a zsírszövetekbe és ott felhalmozódni. De hogy valójában mi történik velük azután ezekben a szövetekben, erre ma még senki sem tudja a választ.
A továbbiakban állatkísérletekben, patkányokon tesztelik a PBDE-k hatását a terhesség és a szoptatás időszakában. Molekuláris szinten pedig azt vizsgálják, hogy van-e kölcsönhatás a PBDE-k és az őssejtképződés, illetve a gének között. Az egyik fontos kérdés az, hogy a PBDE-k, amelyek az ösztrogén női nemi hormonhoz, valamint a pajzsmirigyhormonokhoz hasonlóan hatnak a szervezetben, vajon hozzájárulnak-e a sejtek zsírsejtekké való átalakulásához. Állatkísérletekben azt kutatják, hogy az állatok zsírszöveteinek miként változik az inzulinérzékenysége. Az előzetes adatok alapján feltételezik, hogy a PBDE-k hatására a zsírsejtek érzékenysége csökken az inzulinhatásra. Magyarán: a PBDE-k jelenléte hajlamosít a 2-es típusú (vagyis nem inzulinfüggő) cukorbetegség kialakulására.
Az egyik kísérletből kiviláglott, hogy azok a hím patkányok, amelyeknek a táplálékába naponta adagoltak PBDE-ket, az anyagcsere szempontjából hasonlóvá váltak az elhízott patkányokhoz, pedig a PBDE-vel etetett patkányok súlya megegyezett a kontrollcsoportban lévőkével. Egy másik vizsgálat arra irányult, hogy tisztázzák, miképpen hat a PBDE-k jelenléte a pajzsmirigyhormonok szintjére. Ismeretes, hogy a pajzsmirigy szabályozza a bevitt kalóriák hasznosulását, ezért a pajzsmirigyhormonoknak a normálisnál alacsonyabb szintje, tehát alulműködő pajzsmirigy esetén az érintett egyedek elhíznak.
Small szerint a PBDE-k jelentősen hozzájárulhatnak az elhízáshoz. Legalább olyan fontos a szerepük, mint annak, hogy ha valaki túl sokat jár gyorsétterembe, és nem végez rendszeres testmozgást.
Forrás és további információ:
University of New Hampshire