A magyarok legalább harmada magas vérnyomástól szenved. Negyven fölött valamivel több, a fiatalok között pedig kevesebb a hipertóniás, ám sajnos ma már a gyerekek, kamaszok körében sem ismeretlen e betegség. Sokan nem is tudják, hogy magas a vérnyomásuk.

Amikor panaszaikkal orvoshoz fordulnak, már késő, mert évek alatt már valamilyen szövődményük alakult ki. Vérnyomásuk karbantartására egész további életük során gyógyszerszedésre szorulnak.

A hipertónia tipikus civilizációs betegség, mely a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény, tunya életmód, a gyakori stressz miatt alakul ki. Megelőzésében, illetve a betegség korai szakaszában a gyógyításban a gyógyszeres kezelés mellett fontos szerep jut az életmódváltásnak is. Első és legfontosabb követelmény az étrend megváltoztatása. Ezt követi a rendszeres sporttevékenység, vagy legalább a napi félórás, intenzív testmozgás, továbbá a szellem felfrissítése, a stressztől való megszabadítása. Az élelmiszeripar által kínált cikkek (konzervek, felvágottak, de még a kenyér, a péksütemények is) a hatékonyabb tartósítás miatt túlsózottak, éppen ezért az emberek többsége megszokta az intenzív sós ízt, és otthon főzött ételeit is túlsózza.

Mennyi sóra van szükségünk?

A szervezetbe juttatott konyhasó magas nátriumtartalma – amellett, hogy emeli a vérnyomást – a vesét is károsítja. Természetesen nem kell teljesen leszoknunk a só fogyasztásáról, ám ha naponta csak egy csipetnyivel kevesebbet használunk belőle az ételeinkben, mint azt korábban tettük, egy idő múlva megszokjuk ezt az ízvilágot is, és jelentősen csökkenthetjük az elfogyasztott mennyiséget. A sószegény diéta megelőzheti a hipertónia kialakulását, illetve magas vérnyomás esetén csökkentheti a káros következmények kockázatát. (Szendi Gábor A sómítosz című cikkében tudományos érveket sorakoztat annak bizonyítására, hogy a sófogyasztás mérséklése valójában csupán minimális mértékben csökkenti a magas vérnyomást, sőt lehetséges, hogy számos egészségügyi kockázatot rejt magában – a szerk.)

Az ideális sófogyasztás betartása céljából kerülendő a boltban kapható szalámik, füstölt húsok, konzervek, levesporok fogyasztása. A mélyhűtött ételeket, salátaönteteket, pizzákat szintén túlsózzák.

A sófogyasztás mérséklésén kívül étkezésünkben ügyeljünk arra is, hogy naponta megfelelő mennyiségű káliumot fogyasszunk, amely (megfelelő mennyiségben) nemcsak kiváló vizelethajtó, de megtisztítja a testet a benne felgyülemlett felesleges nátriumtól is.

Betegséget okozó zsiradékok

Káliumban gazdag élelmiszerek például a joghurt- és kefirfélék, a banán, a sárgadinnye, a káposzta, a spenót. A táplálkozási szakemberek sokszor és sok helyütt hangsúlyozzák az állati eredetű zsiradékok, az úgynevezett telített zsírsavak fogyasztásának káros voltát, ennek ellenére az emberek többsége még ma is nagy mennyiségben eszik sertéshúst, felvágottakat, zsírban sült ételeket. Nem árt az óvatosság az orvosok által ajánlott növényi olajok, zsírok fogyasztásakor sem.

Az otthoni főzéshez, sütéshez használt olaj, margarin valóban sokkal egészségesebb, mint az állati zsiradékok, ám a nagyipari üzemek, a gyorséttermek többsége és még a cukrászok közül is sokan úgynevezett hidrogénezett olajokat, margarinokat használnak ételeik előállításához. A zsiradékok előállításánál használt speciális eljárással tartósabbá, az avasodással szemben tovább ellenállóvá teszik azokat. Egyes kutatók szerint pedig a hidrogénezett zsiradékfajták az állati zsiradékoknál is ártalmasabbak, még jobban serkentik a koleszterin lerakódását az érfalakon, sőt némelyek szerint szerepük lehet néhány rosszindulatú daganatfajta kialakulásában is. Éppen ezért vásárláskor mindig érdemes alaposan megnézni a csomagolást. Ha azon hidrogénezett zsiradékot tüntetnek fel, inkább hagyjuk a polcon. Kevesen tudják például, hogy ilyen zsiradékkal készül a gyerekek által oly kedvelt túrórúdi, a nápolyi és általában minden olyan édesipari termék, amelynek előállításához zsiradékot használnak. Bár a gyorséttermek közül mind több (nemzetközi nyomásra) egyre kevesebb hidrogénezett zsiradékot használ ételei sütéséhez, még ma is sok helyen ebben sütik a hamburgert, a fánkot, a csirkét.

Több mozgás, hosszabb élet

A magas vérnyomás, a különféle mozgásszervi betegségek, a számos kórt okozó elhízás megelőzhetők lennének az aktív, napi rendszerességgel végzett testmozgással. Ami a felsoroltakon kívül segíthet az álmatlanság leküzdésében, a stressz feldolgozásában is. Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs idejük (és főleg pénzük) a drága edzőtermi, uszodai sportolásra, sokba kerülnek a bérletek, a felszerelések.

Az intenzív, rendszeresen végzett sétához egyik sem kell. Elegendő hozzá napi fél óra, jó tempóban végrehajtott séta, ami persze nem azonos az aszfalton való, kirakatnéző lődörgéssel. Megteszik hatásukat az otthoni tornagyakorlatok vagy a kerékpározás is. Lényeg a rendszeresség és a megfelelő intenzitás.

(lóránth)