Ez nem véletlen, hiszen az állati (telített) zsírokban gazdag táplálkozás növeli számos súlyos betegség kockázatát. A zsírban, koleszterinben gazdag élelmiszerekből ajánlatos minél kevesebbet és minél ritkábban fogyasztani. Érdemes konyhánkból száműzni az állati eredetű, telített zsírokban gazdag ételeket. A cukorban gazdag táplálékok, tejszínhabos, vajas sütemények, tejszínes fagylaltok, krémek ráadásul igen sok felesleges energiát visznek a szervezetbe, ezért csupán ritkán és mértékkel fogyaszthatók. Egészségtelen és indokolatlan az ételek túlzott sózása is, mert növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Spanyol kutatók tanulmányozták több mediterrán ország (Spanyolország, Olaszország, Málta) lakóinak táplálkozási szokásait, halálozási adatait, és összehasonlították azokat a britekével. A mediterrán konyha ételein élő dél-európaiak között a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozta halálozás aránya 2-3-szor kisebb volt, mint a szigetországi lakosság körében. A kutatók szerint a déli államok lakói azzal, hogy sok zöldséget, gyümölcsöt esznek, kizárólag olívaolajat használnak ételkészítéshez, és gyakran kerül az asztalukra hal, sajt, tejtermék, sokat tesznek az egészségükért. A magyar konyha kedvelőinek sem kell feladniuk ragaszkodásukat a hagyományos ízekhez, ha a háziasszonyok sertészsír helyett inkább olajjal főznek, a jelenleginél sokkal több zöldséggel és gyümölccsel, valamint hetenként 1-2 adag hallal kínálják a családjukat, és emellett minimálisra csökkentik a felesleges, „üres kalóriát” jelentő cukros üdítőitalok, ropi, chips, parfék, kekszek vásárlását.

A táplálkozástudományi kutatásokkal foglalkozó szakemberek kimutatták, hogy a zöldségekben, főzelékfélékben, gyümölcsökben gazdag étkezésnek bizonyítottan meghatározó szerepe van nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, de a legtöbb daganatos megbetegedés megelőzésében is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészséges táplálkozással és életmóddal foglalkozó szakértői bizottsága szerint bizonyított tény, hogy a napi táplálkozásban legalább 150 grammal több gyümölcs (például egy alma) vagy/és zöldség-főzelékféle fogyasztása a lakosság halálozásának lényeges javulását eredményezné: a szív és érrendszeri eredetű halálozás 22 százalékkal, a koszorúér-betegség miatt bekövetkezett halálesetek 40 százalékkal, a szélütés miatti halálozás pedig 25 százalékkal csökkenne.

A finnek lefogytak

Tény továbbá, hogy kis változtatás az egyén táplálkozásában, a teljes népesség egészségügyi adataiban igen jelentős pozitív változást eredményezhet. A cukorbetegség finnországi megelőzésének programja során például azt tapasztalták, hogy a túlsúlyos, éppen ezért a betegségre fokozottan fogékony lakosságcsoport körében bevezetett ésszerű táplálkozás és a mozgás növelése 3 év alatt 4,5 kilogrammos testsúlycsökkenéshez vezetett. Ez önmagában szerény eredménynek látszik, ám az is kiderült, hogy ebből a csoportból a 3 év alatt 58 százalékkal kevesebben váltak cukorbeteggé, a kontrollcsoporthoz képest. Egy hasonló vizsgálatban az USA-ban is 58 százalékkal kevesebb cukorbetegség alakult ki a befolyásolt, mint a kontrollcsoportban.

Az elhízottak és az elhízáshoz társuló betegségekben szenvedő betegek száma világszerte oly mértékben nő, hogy az Egészségügyi Világszervezet már évekkel ezelőtt elérkezettnek látta az időt a beavatkozásra, ezért szakértői csoportot hozott létre 2000-ben. A szakértői bizottság globális programot dolgozott ki, amelynek valóra váltása javíthat a jelenlegi súlyos helyzeten. 2004-ben a világ minden kormánya megkapta a Globális stratégia az egészséges táplálkozásért és aktív életmódért elnevezésű programot, amelyet a WHO bevezetésre javasol. A világszervezet célja, hogy az egészségmegőrző, betegségmegelőző intézkedések minél több ország teljes lakosságát érintsék, és ezzel jelentős mértékben csökkenjen az idő előtti halálesetek száma.

(lóránth)