Az Európai Parlament nemrég fogadta el azt a jogszabályt, amely a tagországokban megtiltja a higanytartalmú mérőeszközök, így többek között a lázmérők kiskereskedelmi forgalmazását. Tervezik a higany felhasználásának – az amalgámot is érintő – általános tilalmát.

Az Európai Bizottság ezzel a jogszabállyal nem először (és nem is utoljára) tesz kísérletet az egészségre és a környezetre egyaránt veszélyes higanynak az Unióból való eltávolítására. Korában már elfogadtak egy jogszabályt arról, hogy 2010 után teljes export-import tilalmat rendelnek el a tagországokban a veszélyes elemre. A távlati tervek között pedig az szerepel, hogy a higany mindenfajta felhasználását (fogtömések, festékek, ötvözetek stb.) betiltják. A júliusban elfogadott rendelkezés szerint a tagállamok egy éven belül kötelesek a saját, hazai jogrendszerükbe beépíteni a tiltást, és annak kihirdetésétől számítva, tizennyolc hónapon (a barométereknél két éven) belül hatályba léptetni azt.

Higanyszemek a padlórésben

Az uniós rendelkezés hatálya alá esnek a higanyos lázmérők, szobahőmérők, vérnyomásmérők, illetve az értékek mérésére higanyt használó egyéb elektronikus mérőműszerek. A tiltás természetesen nem vonatkozik a már a háztartásokban lévő eszközökre, csupán a kiskereskedelmi forgalmazásra. A statisztikák szerint a különböző eszközökben található higany 80-90 százaléka a háztartási láz- és hőmérőkben van. Mivel azok vékony üvegteste rendkívül sérülékeny és törékeny, éppen a háztartásokat fenyegeti a legnagyobb veszély a padló vagy parketta réseibe guruló, majd onnan lassanként mérgező gőzöket kibocsájtó higanyszemek miatt.

Az egészségügyben használt műszerekkel szemben a jogalkotók valamivel engedékenyebbek voltak. A kórházakban például továbbra is használhatnak higanyos vérnyomásmérőket és egyéb higanyos készülékeket – lázmérőket viszont ott sem.

A higany rendkívül veszélyes voltára egy japán vegyi üzem balesete hívta fel a figyelmet. A gyár környékén lakó nők csecsemőinél nem sokkal a baleset után rejtélyes betegséget fedeztek fel. A vizsgálatot végző szakemberek megállapították, hogy a balesetkor várandós asszonyok vérébe (bár az egészségügyi határérték alatti mennyiségben) belégzéssel higany került, az betegítette meg az újszülötteket.

Megváltozik a mértékegység

A barométereket gyártó cégeket is kötelezték, hogy két éven belül szüntessék be a higanyos légnyomásmérők gyártását. Noha a higanyos eszközök gyártása és kereskedelmi forgalma tilos lesz, az ötven évnél idősebb mérőeszközöket, ipari régiségként, továbbra is szabadon adhatják-vehetik az uniós állampolgárok. A higany mellőzésével hamarosan alapjaiban változhat meg a vérnyomás eddigi mértékegysége, a Hgmm (higanymilliméter) is, amely valószínűleg átadja majd helyét a kilopascalnak (kPa).

Drága a megsemmisítés

Több uniós országban már évek óta tilos a higanyos eszközök használata. Így például Svédországban és Hollandiában már a kórházakban sem használnak ilyeneket. Több tagország viszont berzenkedik a higany végleges száműzése miatt, mert a begyűjtendő eszközök veszélyes anyagként történő megsemmisítése tekintélyes kiadásokkal járna. Helyette inkább az eszközök lassú, fokozatos „kihalása” mellett foglalnak állást.

A higanyos vérnyomásmérők eltávolításának az orvosok sem örülnek, mert többségük úgy véli: a modern digitális eszközök sokkal pontatlanabbul mérnek, mint hagyományos társaik. Bizonyos betegeknek pedig egyáltalán nem mérhető a vérnyomása ilyen eszközzel.

Az amalgámtömést is betiltják?

Az uniós jogalkotók távlati tervei között szerepel, hogy többek között a fogorvosok által – nálunk ma is előszeretettel alkalmazott – amalgámtömést is betiltják. Szakértők úgy tartják, hogy a higanyt is tartalmazó (legolcsóbb) tömésfajta leginkább nem a páciensek, hanem a vele dolgozó fogtechnikus, fogorvos, asszisztens egészségét veszélyezteti. (Természetgyógyászok tapasztalatai szerint az amalgámmal a szájukban élő emberek igenis veszélyeztettek, mivel a mérgező higany a belső szervekben lerakódva, megterheli az egész szervezetet, és elsősorban emésztőrendszeri panaszokhoz vezet – a szerk.)

Az amalgámtömések betiltása valószínűleg nehezebb feladat lesz, mint a fent említett eszközök kivonása a forgalomból. Egyrészt mert sokkal általánosabban elterjedt a lakosság körében, másrészt az ára miatt. Az amalgámot helyettesítő modern tömésfajták legalább négyszer drágábbak a „fekete tömésnél”.

(lóránth)