A mindennapi életben a stressz kevésbé veszélyes formái jellemzők, amelyek azonban ugyanúgy kimeríthetnek bennünket, és számos egészségi problémához vezetnek. A legtöbb ember szinte állandó készültségi állapotban él, állandóan készen áll a stresszválaszra. Ahogy Selye János azóta klasszikussá vált, Stressz distressz nélkül című könyvében megállapította: „a stressz valamennyi betegség kialakulásában bizonyos szerepet játszik.”

Ha a bennünket érő stresszt kiegyensúlyozzuk, pontosabban ellensúlyozzuk a rendszeres lazítással, relaxálással vagy az életmódunkat, életvitelünket érintő változásokkal, akkor a káros hatásokat ki tudjuk küszöbölni, illetve a stresszt számunkra hasznos célok megvalósításához használhatjuk fel. Ha azonban a stressz szintje állandóan magas marad, akkor előbb-utóbb betegségek alakulnak ki, sőt a teljes összeomlás is bekövetkezhet.

Érdemes pár percre elgondolkodnunk azon, milyen élethelyzetekben éljük meg a stresszt. Ez természetesen minden ember számára más-más lehet. Vannak olyan események, amelyeknek a megtörténte az egyik embernek szinte meg sem kottyan, míg a másik teljesen kiborul tőlük. Érdemes tehát végiggondolnunk, mi az, amitől idegesek, nyugtalanok, stresszesek leszünk. Ez az első lépés a változás irányában. Gondoljuk csak át, hogy bizonyos emberekkel való kapcsolatunk – akár felnőttről, akár gyermekről van szó – okozza a stresszt számunkra? Esetleg az, hogy megzavarnak bennünket a munkánkban vagy a pihenésünkben? Netán túl sok a munkánk és túl kevés az időnk arra, amit fontosnak tartunk? Esetleg attól leszünk stresszesek, hogy nagy forgalomban kell autót vezetnünk? Talán nyugtalanít, zavar bennünket a szmog, a cigarettafüst vagy a zaj a környezetünkben? Esetleg aggódunk a saját egészségünk vagy más egészségi állapota, családtagjaink problémái miatt? Gondoljuk végig mindezt – és máris előbbre jutottunk. Hiszen ha tudatosabban élünk, és tisztán látjuk, mely tényezők okoznak stresszt és károsítanak bennünket elsősorban, akkor a mérséklésükkel nyugodtabbá tehetjük az életünket.

Lassítsuk a légzést

Láttuk tehát, hogy a lélegzet azonos az élettel. Talán ezért is mondják a jógik, hogy aki félig lélegzik, az csak félig él. A legtöbb ember nincs is tudatában, pedig tény, hogy minden olyan helyzet, amely feszültséggel jár, sőt minden olyan gondolat vagy akár egy emlékkép, amelyik feszült helyzetekre vonatkozik, azokat idézi fel, a lélegzetünkben is azonnal változást okoz. Minél stresszesebbek vagyunk, annál gyorsabbá válik a légzésünk. Az összefüggés fordítva is igaz. Tulajdonképpen a megnyugváshoz vezető bármilyen módszer azonnal a légzés lassulásához vezet. És ha meg akarunk nyugodni (erről később részletesen szó lesz), akkor feltétlenül lassítanunk kell a légzést.

Remélem, sikerült az olvasót meggyőzni arról, hogy a helyes légzés az egészségünk kulcsát jelenti. Hozzáteszem: ez ügyben nem függünk semmilyen gyógyító külső segítségétől, a helyes légzéssel önmagunkat gyógyíthatjuk, ráadásul a levegő ingyen van, és korlátlanul rendelkezésünkre áll.

A szervezetünkben az élettani működések során keletkező salak- és méreganyagok több mint 70%-át éppen a légzéssel és a bőrünkön át távolítjuk el. Az a vér, amelyben megfelelő mennyiségű oxigén van, megnehezíti a vírusok és a baktériumok számára a növekedést, a szaporodást a szervezetben. A megfelelő légzés támogatja az izmok növekedését, fejlődését, fokozza bennünk az életerőt. Ha nehéz helyzetbe kerülünk, ösztönösen visszatartjuk a levegőt, mert szükségünk van rá.

A különböző légzésterápiák kivétel nélkül az ősi keleti módszereken, illetve az ezekből kifejlesztett modern nyugati eljárásokon alapulnak. Egységes a légzésterapeuták felfogása abban, hogy jóllétünkhöz, testi, lelki és szellemi jólétünkhöz egyaránt elengedhetetlen a megfelelő légzés.

Cikksorozatunk további részeiben a légzés élettani alapjaival, a légzés során, illetve annak következtében a szervezetben lezajló folyamatokkal foglalkozunk, majd áttérünk a legfontosabb jógalégzések ismertetésére. A későbbiekben a különböző kínai légzésfajtákról, a csikung és a tajcsi légzőgyakorlatairól lesz szó. Végül a legutóbbi évtizedekben elsősorban nyugaton elterjedt, modern légzésterápiákat – köztük a transzlégzést, más néven holotrop vagy csakralégzést, a rebirthing és a vivation légzést – ismertetjük, valamint érintjük a Butejko- és az Osho-féle légzésterápiát is.

Kürti Gábor

(Folytatjuk)

Jelentkezés a szerző budapesti vagy váci természetgyógyászati rendelésére, valamint hét végi öngyógyító és gyógyító tanfolyamaira: kurti.gabor@natursziget.com, (30)-996-2787.
A tanfolyamokról részletesen tájékozódhat itt.