Különösen szembetűnő a javulás a diplomásoknál. Korábban a diplomás férfiak egyharmada, ma már a fele reménykedhet abban, hogy 80 évesen még életben lesz. A nők közül minden harmadik hal meg 80 éves kora előtt. A középfokú végzettségűeknek is nőtt az esélyük a magas kor elérésére.

Területi különbségek

A statisztika számai – a társadalmi-gazdasági változások és az iskolázottság mellett – jól érzékelhető regionális különbségeket is mutatnak. Ezen a szinten körülbelül 2,5 éves különbség látható az átlagos férfi populációban, a nőknél pedig 1,2 év. Az alacsonyabb végzettségűeknél kisebb ez a különbség, a diplomásoknál viszont számottevő. Például a hátrányos helyzetű Észak-Magyarországon lakók rovására, a Közép-Magyarországon élő középfokú végzettséggel rendelkező férfiak 4,4, a nők 2,9 évvel tovább élnek majd. Az átlagos adatokat vizsgálva kiderül, hogy a 30-60. életév közötti elhalálozásra Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében a nőknek 9,1, a férfiaknak 22,9 százalékos esélyük van, Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont 12, illetve 30 százalékos a kockázatuk. A területi halandóság kockázatát két, együtt ható tényező emeli: az azonos iskolai végzettségűek közötti területi különbségek és az iskolai végzettségi szerkezetben mutatkozó eltérések.

Az 1990-es évek eleje óta a fiatalok körében megsokszorozódott a diplomások száma. A kutatók felteszik a kérdést: vajon milyen hatással lesz ez a tény a várható élettartamra? Előrejelzésük szerint valószínű, hogy még jobban nőni fognak a képzettség közötti különbségek, és most már nemcsak az alacsonyan iskolázottak és a diplomások között, hanem a felsőfokú végzettséggel rendelkező rétegeken belül is. Mégpedig aszerint, hogy ki milyen típusú, minőségű képzésben részesült.

Tartósan vezető halálokok

A középkorú férfiak és nők halálának okai között általában nálunk is hasonlók szerepelnek, mint a gazdaságilag fejlett országok statisztikáiban. Vagyis a férfiaknál leggyakoribb halálokok a szívbetegségek, a nőknél a rosszindulatú daganatok. Magyarországon 2004-ben az összes haláleset 26 százalékát valamely rákos megbetegedés okozta, 51 százalékuk pedig a keringési rendszer betegségeinek számlájára írható.

A halálokok és az iskolai végzettség közötti összefüggést a 30-64 évesek korcsoportjában vizsgálták a kutatók. Míg az 1980-as évben az ischaemiás szív- és érrendszeri betegségek halálozási rátája 2,6 ezrelék volt, a kilencvenes évek óta ez az adat lassan, de folyamatosan javul. Az ezredforduló környékén 1,9 ezrelék körülire tehető.

Az ebből az okból bekövetkező halálozások csökkenése viszont nem egyformán érintett minden társadalmi csoportot. A 8 osztályt sem végzettek között például a 90-es évek derekán még romlott is a helyzet a 80-as években regisztrált adatokhoz képest. Utána gyenge javulást mutatott ugyan, aminek következtében a halálozási ráta az ezredfordulóra körülbelül a 80-as évek végi statisztika szintjén stagnált. A 8 osztályt végzettek körében az átlagos, országos szív- és érrendszeri halálozási statisztika a jellemző.