Javul a diplomások egészsége

A magasabb végzettségűeknél viszont több mint 20 éve tart a folyamatos javulás. Ezen belül azonban a középfokú végzettségűeknél lényegesen lassúbb a javulás, mint a diplomásoknál. A javulás eltérő tempója miatt a különböző csoportok között egyre nagyobb lett a különbség. Míg a 80-as évek elején e három képzettségi csoport ischaemiás halandósága eléggé közel állt egymáshoz, az ezredfordulóra az alacsony végzettségűek 40-50 százalékkal, a középfokú képzettségűek 30 százalékkal többen haltak meg valamilyen szív- és érrendszeri betegség miatt, mint a diplomások.

A férfiakhoz képest a középkorú nők keringési rendszerének betegségei miatt bekövetkezett halálozások statisztikája jóval kedvezőbb. Az ilyen betegségek következtében a 30-64 éves nőknek, az elhalálozott férfiakhoz képest, körülbelül az egyharmada hal meg. A hozzávetőlegesen negyed évszázad alatt az átlagos női lakosságra ezen a területen jellemző halálozási ráta 1,8 ezrelékről 1,2-re csökkent. Ezen belül persze iskolázottság szerint is kimutathatók a különbségek. A 8 általánost végzett, illetve szakmunkás nők halálozási rátája 20 év alatt 2 ezrelékről 1,5-re csökkent, a náluk alacsonyabban kvalifikáltaké viszont 2,2-ről 2,8-ra emelkedett, majd a magasabb értéken stabilizálódott.

Arat a rákhalál

A 30-64 éves férfiak daganatos betegségek miatti halálozásának átlagos adatai 20 év alatt enyhén emelkedtek: 1980-ban 2,1 ezrelék volt, 2000-ben 2,2 ezrelék, ami azóta stagnál. Bár közvetlen összefüggés statisztikailag nem mutatható ki az iskolai végzettség és a rákhalál között, az tény, hogy az alacsonyabb végzettségűek közül bizonyos rákfajtákban valamivel kevesebben haltak meg, mint a középfokon iskolázott társaik.

Míg a vizsgált időszak elején nagyjából megegyezett a két különböző képzettségű csoport daganatos halálozási rátája, ami akkor 1,4 ezreléket mutatott, az ezredfordulóra ez a különbség 2,4 ezrelékre növekedett. 2004-ben viszont a felsőfokú végzettségűeknél a másik két csoporthoz képest már sokkal kedvezőbbek az adatok. A 8 általánost végzettek/szakmunkások daganatos halálozási mutatója akkor nagy vonalakban megegyezett az országos átlaggal, a középfokú végzettségűeké 20 százalékkal magasabbnak bizonyult annál, a diplomásoké pedig 40-50 százalékkal alacsonyabbnak. Mindehhez képest a 8 általánosnál gyengébben iskolázottak halálozási rátája meredeken emelkedett. Náluk a periódus elején a halálozási arány 130 százalékkal haladta meg a diplomásokét, napjainkra ez az arány 180 százalékra szökött.

A férfiakhoz hasonlóan a vizsgált időszakban a nők daganatos halálozási mutatói is emelkedést jeleznek. A középkorúak halálozási rátája 1,8 ezrelékről 1,9-re nőtt. Jelentős mértékben csökkent a felső- és középfokú végzettségűeké, gyengén emelkedett a 8 általánost végzetteké és a szakmunkásoké, és jelentős mértékben az annál alacsonyabb iskolázottaké.

Ebben a társadalmi csoportban a 80-as évek elején (az alacsonyabb mellrákos esetszámok miatt) regisztrált 10 százalékos előny napjainkra 30 százalékos hátránnyá változott. Mindeközben a középfokú végzettségűek 25 százalékos hátránya 15 százalékos előnnyé, a diplomások 11 százalékos hátránya pedig 20 százalékos előnnyé alakult. Az alacsonyabb végzettségűeknél a döntő változás a 90-es évek elején következett be. Az ezredforduló első éveiben már 45-70 százalékkal nagyobb volt a kockázatuk a rákhalálra, mint az azonos korú diplomás nőknek.

(lóránth)