Vesét, májat, tüdőt károsító mérgek

Veszélyes kagylók, csigák

A higanyszennyezés ipari, háztartási és természetes úton (vulkáni tevékenységgel) is bejuthat a táplálékláncba. A laboratóriumi vizsgálatok során találtak már higanyszennyezést tonhalban, kagylókban, puhatestűekben, illetve a vékony gombaréteget tartalmazó élelmiszerekben (pl. sajtfélék).

Az élelmezési szakemberek szerint a következő 20-25 évben (ellentétben a kadmiummal és az ólommal) feltehetően globálisan megduplázódik majd az élő szervezetekbe kerülő higany mennyisége. E növekedés elkerülhető, illetve csökkenthető, ha nem mindig ugyanazt a tengeri halfajtát fogyasztjuk, illetve a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a szelektív hulladékgyűjtésre, továbbá a veszélyes hulladékok szabályszerű kezelésére. A higany leginkább az idegrendszert és a veséket támadja meg.

Óvatosan kezeljük a füstölt húst

Az élelmiszeriparban többek között tartósításra használt nitrátok az egészségre nézve veszélytelenek, ám az azok mikrobák hatására történő lebontásából származó nitritek egészségkárosítóak. Vízbe kerülve különösen a hat hónapnál fiatalabb csecsemőket fenyegethetik. A nitritek bizonyos körülmények között (pl. helytelen tárolás miatt) rákkeltő nitrozaminokká alakulnak, például a pácoló szerekben, a sörben, a cigarettában.

Nagy kockázatot jelentő környezet- (és élelmiszer-) szennyező tényezők a különféle növényvédő szerek is. Az azokkal dolgozókat közvetlenül is érheti (bőrön át, belélegezve) a mérgezés, a fogyasztókat pedig az ilyen szerekkel kezelt növények közvetítésével. Világszerte több mint tízezer fajta hitelesített, legális növényvédő szert használnak, és ezen kívül számtalan ellenőrizetlen, illegális (súlyosan mérgező) szerrel is permeteznek sok fejlődő országban. A növényvédő szerek maradványait, az áru kereskedelmi forgalomba kerülése előtt, már több mint harminc éve ellenőrzik világszerte. Ma a legáltalánosabban elterjedt és az emberek által leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek többségét rendszeres hatósági mintavétellel kontrollálják.

Szigorú, folyamatos ellenőrzés

Ebbe a szigorúan ellenőrzött körbe tartoznak például a répafélék, a burgonya, a déligyümölcsök, a saláta, az alma, a körte. Az Európa Tanács 10 évvel ezelőtt indította azt a programot, amely a leggyakoribb zöldség- és gabonafélék folyamatos megfigyelését szorgalmazza a tagállamokban. Azóta vizsgálják a környezetből esetlegesen a növényekbe kerülő nehézfémtartalmat, és a növényvédő szer maradékanyagok mennyiségét egyaránt.

Az állati eredetű élelmiszerekben az állatgyógyszerek maradékait, illetve az azokból keletkező szennyező származékokat ellenőrzik. A vágóhidakon rendszeresen vizsgálják például az állatok gyógyszerelése után kötelező várakozási idő betartását. Laboratóriumban elemzik a húsok hormon-, antibiotikum-, parazita ellenes szer tartalmát.

A folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően a vágóhidakon ma már a húsminták elenyésző mennyiségében (1% alatt) találnak gyógyszermaradványokat. Európában, a világ számos más országával (USA, Argentína, Ausztrália) ellentétben, tiltott az állatok hús- és tejtermelését serkentő hormonkészítmények használata, és tilos a hormonkezelt hús importja is.

(lóránth)