Úgy találták, hogy a domináns (uralkodó) orrnyílás, illetve orrjárat tiszta, míg a nem domináns, tehát alárendelt orrjárat inkább el van dugulva és nem tiszta. Összefoglalva arról van szó, hogy amikor a hétköznapi cselekvéseinkért felelős bal agyféltekénk aktívabb, erőteljesebben működik – ez történik inkább nappal –, akkor a jobb orrlyukunk nyitott, illetve tisztább, miközben erőteljesebb a szimpatikus idegrendszer működése. Ezzel szemben, amikor inkább a bal orrnyílás nyitott és tiszta, a jobb pedig el van dugulva, akkor a jobb agyféltekénk aktívabb, ami a paraszimpatikus idegrendszer működésével kapcsolható össze. (A jobb orrlyukat egyébként az indiai filozófiában a pingala, a balt orrnyílást pedig az ida nádival társítják.)

Hogy mi következik mindebből a légzésekre vonatkozóan? Annyi mindenképpen, hogy ha csak az egyik orrnyílásunkkal lélegzünk, akkor erőteljesen befolyásolhatjuk az agyunk és az idegrendszerünk működését. Ha tehát az a célunk, hogy aktívabbak, erőteljesebbek legyünk, akkor egy orrnyílásos légzéssel a jobb orrlyukon át lélegezzünk be és ki, ezáltal aktivizáljuk a bal agyfélteke és a szimpatikus idegrendszer működését. Ezzel szemben, ha szeretnénk ellazulni, akkor a jobb agyféltekénk aktivizálására, a paraszimpatikus idegrendszer működésének erősítésére van szükség, és ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha csupán a bal orrnyíláson át lélegzünk be és ki.

Végül lássuk, hogy a kutatások szerint milyen életműködések melyik orrnyílás domináns, vagyis uralkodó szerepével függhetnek össze:

• a mély alvást gyorsabban elérhetjük a bal orrnyílásos légzés segítségével;
• az étvágyon és az emésztőrendszerünkön inkább a jobb orrnyílásos légzés révén javíthatunk;
• a szexuális együttlét akkor sikerül jobban, ha a férfi inkább jobb orrnyílással, míg a nő bal orrnyílással lélegzik;
• a bal orrnyílásos légzés, illetve a jobb agyféltekés tevékenység előnyösebb az új eszmék befogadása, a kreativitás szempontjából, míg a jobb orrnyílás alkalmazása, a bal agyfélteke dominanciájával, előnyösebb a beszélgetések során;
• a csak az egyik orrnyíláson át történő légzéssel befolyásolhatjuk az agyhullámok képződését, és elérhetjük az eldugult orrnyílás megtisztítását.

Az orvostudomány, illetve a gyógyulás szempontjából mindezen azért is érdemes elgondolkodni, mert mint a Salk Intézet kutatója, dr. Shannahoff-Khalsa kiderítette, az egyik orrnyíláson át történő légzés – EEG-vizsgálattal igazolható módon – befolyásolja a másik agyfélteke működését. Ebből az következik, hogy egyes pszichopatológiai állapotok ugyancsak befolyásolhatók a légzéssel, magyarán: az egy orrnyílásos légzés megfelelő önálló terápia vagy más terápia hasznos kiegészítője lehet azokban az esetekben, amikor az agyműködés zavara csak az egyik féltekén nyilvánul meg.

* * *

Cikksorozatunk következő részében áttérünk a legfontosabb jógalégzésekre. A későbbiekben a különböző kínai légzésfajtákról, a csikung és a tajcsi légzőgyakorlatairól lesz szó. Végül a legutóbbi évtizedekben elsősorban nyugaton elterjedt, modern légzésterápiákat – köztük a transzlégzést, más néven holotrop vagy csakralégzést, a rebirthing és a vivation légzést – ismertetjük, valamint érintjük a Butejko- és az Osho-féle légzésterápiát is.

Kürti Gábor

(Folytatjuk)

Jelentkezés a szerző budapesti vagy váci természetgyógyászati rendelésére, valamint hét végi öngyógyító és gyógyító tanfolyamaira: kurti.gabor@natursziget.com, (30)-996-2787.
A tanfolyamokról részletesen tájékozódhat itt.