Cikksorozatunkban a légzés és az egészség bonyolult kapcsolatának témáját járjuk körül. Most a jógalégzésekre áttérve először a két legfontosabbal, vagyis a hasi légzéssel és a teljes jógalégzéssel foglalkozunk, a folytatásban pedig további jógalégzések kerülnek sorra.

Mi mindent jelent a pránájáma

A jóga légzőgyakorlatai – összefoglaló szóval pránájáma – az összes légzésterápiás gyakorlat közül a legtökéletesebbek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a pránájáma több évezredes tapasztalatokon alapul, és a legszélesebb körben kipróbált és használatos légzésekről van szó.

Ahogy magának a jóga szónak is számos jelentése van, ugyanígy a prána és a pránájáma szó is többféleképpen értelmezhető. A prána egyaránt jelent lélegzetet, légzést, életet, vitalitást, szelet, energiát és erőt, ahogy ezt A jóga új megvilágításban című könyvében B. K. S. Iyengar, nemzetközi hírű jóganagymester kifejti. A prána szó további értelmezése: lélek. Az ájáma – tehát a szóösszetétel második tagja – hosszúságot, kitágítást, megnyújtást vagy visszafogást jelent. Maga a pránajama kifejezés tehát a légzés tágítására és szabályozására utal. Ez a szabályozás egyaránt érinti a légzés valamennyi műveletét, a belégzést (púraka), a kilégzést (récsaka), valamint a légzésszünetet, illetve a légzés visszatartását (kumbhaka).

Az ősi szövegekre utalva Iyengar ezt írja: „Minden élőlény minden egyes belégzésével öntudatlanul is a í imádságot ismétli.” Ennek a jelentése: Ő, a halhatatlan szellem vagyok én. Így folytatja: „Minden kifelé irányuló légzéssel valamennyi élőlény állandóan a hamszah (én ő vagyok) imádságot mondogatja.” Ez az öntudatlanul ismételgetett imádkozás, vagy mantra örökké folyik, minden élőlényben, egész életén keresztül – teszi hozzá Iyengar. A jógi azonban teljes tudatosságában felismeri a mantra jelentőségét, így megszabadul minden, a lelkét megbéklyózó köteléktől.

Ha valaki ezt a mantrát tudatosan, csendes mantraként, önmagában ismételgeti, miközben ügyel a lélegzetére, még hatékonyabban képes ellazulni.

Mire ügyeljünk a légzőgyakorlatok kapcsán?

Mielőtt hozzáfogunk a jóga légzőgyakorlataihoz, ügyelnünk kell arra, hogy megtartsuk az ilyen gyakorlatok végzésére vonatkozó általános szabályokat. (Természetesen bármilyen légzőgyakorlat esetén érdemes ezekre ügyelni.)

Csakis tiszta, jó levegőn szabad és érdemes gyakorolni. Ha olyan helyen lakunk, ahol nehéz tiszta levegőt szívni, próbáljuk kihasználni a kora reggeli és késő esti órákat, amikor a forgalom csendesebb és tisztább a levegő. Minél gyakrabban végezzünk légzőgyakorlatokat a szabadban, kirándulás közben.

Sokkal hatékonyabbak a légzőgyakorlataink, ha végzésük előtt ellazulunk, elernyesztjük izmainkat és szerveinket, ezáltal lelkileg is ellazulunk.

Mint minden gyógymód esetén, itt is rendkívül fontos a hit és a bizalom. Hinnünk kell abban, hogy a légzőgyakorlatok révén jelentős javulást érhetünk el egészségünkben. Teljes figyelemmel és koncentrációval gyakoroljunk! Figyelmünket összpontosítva tudnunk kell, hogy nem akaraterővel, görcsös erőfeszítéssel végzett odafigyelésről van szó, hanem az ellazult figyelemnek kell követnie a levegő útját, vagy rögzülnie valamelyik testrészünkön, testünk valamelyik pontján.

Lehetőleg csendes, félhomályos, kellemes hőmérsékletű helyen végezzük a légzőgyakorlatokat.

A legelőnyösebb, ha étkezés előtt, tehát éhgyomorra fogunk a gyakorláshoz. Ha ez bármilyen okból nem oldható meg, akkor az utolsó étkezésünktől számítva legalább 2-3 óra teljen el a légzőgyakorlatok végzéséig.

Egy-két speciális gyakorlattól eltekintve, lehetőleg mindvégig az orron át végezzük a légzést, kivéve a légzőgyakorlatok kezdő fázisát. Kivétel nélkül mindig szájon át történő, alapos, erős kilégzéssel kezdünk.