A hűvös, esős őszi napokon és télen, amikor még a kertes házban lakók is sokat tartózkodnak zárt környezetben, különösen fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a légúti betegségek többségéért nem a hűvös szobahőmérséklet, inkább a túlfűtött lakás a felelős.

Különösen a gyerekek és a legyengült szervezetű idősek érzékenyek a lakás megfelelő hőmérsékletére és páratartalmára. A hőérzet persze sok mindentől függ; elsősorban a levegő páratartalmától, attól, hogy mit és mennyit eszünk, mennyit mozgunk a lakásban.

A színek és a hőérzet

Az is befolyásoló tényező, hogy milyen színű a fal, mekkora a fényerősség a lakásban. A jól megvilágított, meleg tónusú szobában ugyanazt a hőmérsékletet magasabbnak érezzük, mint egy sötét, rideg, hideg színekkel kifestett környezetben. Az általánosan elfogadott, ideális hőmérséklet lakrészenként változik; a nappaliban, ahol sokat tartózkodunk 19-23 Celsius-fok, a fürdőszobában ennél magasabb, 20-25 fok. A hálószobában lehet pár fokkal hűvösebb, 15-17 fok bőven elegendő. Hűvösebb légtérben sokkal nyugodtabban, zavartalanabbul alszunk. A konyhában a magasabb páratartalom miatt szintén alacsonyabb (18-20 fok) az ideális klíma.

A csecsemők, a járókában álldogáló kicsik melegebb szobát igényelnek, nekik 23-25 fok az ideális hómérséklet, hiszen keveset mozognak és pelenkázáskor is melegre van szükségük. A mozgékonyabb, nagyobb gyerekeknek viszont nem szabad túlfűteni a szobát, mert a felhevült, megizzadt test, különösen ha játék után a gyerek kimegy a szabadba (hiába öltöztetjük fel melegen), a megfázás, a hurutos betegségek célpontja lehet.

Fontos a szellőztetés

A lakótelepi lakásokban, az új építésű, erősen szigetelt házakban szükség lehet a levegő páratartalmának mesterséges növelésére is. Különösen a központi fűtéses és a gázfűtéses lakásokban. A száraz levegő köhögésre ingerel, és rossz komfortérzetet teremt.

A régebbi építésű, rosszul szigetelt családi házakban, bérházi lakásokban csínján kell bánni a párologtatóval, mert az utca/udvar felé eső főfalak hidegebb sarkaiban lecsapódik a pára, és megtelepszik a penészgomba, amely súlyos légúti betegségek okozója lehet. Mindenféle lakástípusnál fontos télen is a szellőztetés. Naponta legalább kétszer, háromszor szellőztessünk néhány percet!

Légzést könnyít a hideg levegő

A napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket hamarább megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók. Muzsay Géza győri házi gyermekorvos, megyei szakfelügyelő főorvos szerint a légúti betegségek egyik leggyakoribb tünete a köhögés, mely lehet száraz és hurutos egyaránt.

Az előbbi leggyakoribb okozója vírusfertőzés, de allergia, száraz szobalevegő miatt is jelentkezhet. Sőt kezdődő tüdő- vagy arcüreggyulladás jele is lehet. Az orvos szerint a szárazan köhögő gyereknek csak akkor kell csillapító gyógyszert adni a panaszára, ha köhögése éjszaka kitartó, elhúzódó és megzavarja éjszakai nyugalmát.

Érzékeny gyerekek

A csecsemők és kisgyermekek leggyakoribb téli betegsége a nátha, amely olykor magas lázzal is kezdődhet, de általában egy-két nap múlva megszűnik. Sok szülő tanácstalan, hogy náthás csecsemőjét kiviheti-e a hideg levegőre, vagy inkább tartsa benn a fűtött lakásban. Muzsay doktor azt tanácsolja, ha nincs láza és egyéb szövődmény gyanúja sem merült fel, akkor nemcsak szabad, de egyenesen előnyös a levegőztetés. A friss levegőn könnyebben lélegzik a baba, és egy-két nappal felgyorsul a gyógyulása is. A hideg levegő például a gégehurutos gyerekek állapotán is segít, mert könnyíti a légzést. Ilyenkor ajánlott a gyerek szobájában a hideg vizes párologtató készülék bekapcsolása is.

A gyermekkori téli felső légúti betegségek zömét vírusfertőzés okozza. Azok tünetei általában csökkenthetők a patikákban vény nélkül kapható gyógyszerekkel. Mivel a láz több napon át is fennállhat, érdemes csillapítani, de nem kell feltétlenül törekedni a teljes láztalanságra. Az orvos felhívja a szülők figyelmét arra, hogy kerüljék a gyermek túlöltöztetését, lehetőleg csak természetes alapanyagú ruházatot, ágyneműt használjanak, és a beteg gyermek szobájának hőmérséklete ne legyen magasabb 20 foknál. A torokfájást hideg italokkal, páradús szobalevegővel enyhíthetik. Óva inti a szülőket attól, hogy gyermekük fázásos, meghűléses tüneteit – az orvos megkérdezése nélkül – azonnal, az előző betegségek kezeléséből esetleg megmaradt antibiotikumokkal kezdjék kezelni.

Fázós, didergő idősek

Az idősek koruknál fogva kevesebbet mozognak, sokan közülük kevesebbet is esznek, mint fiatalabb éveikben, így általában fázékonyabbak. Többségük szeret túlfűtött szobában üldögélni. Mivel testük hőszabályozó rendszere sem működik úgy, mint régen, néha fáznak, olykor melegük lesz, ezért túlfűtik a szobát, vagy kimelegedve üldögélnek a hűvös helyiségben. Ha réteges, természetes alapanyagú ruházatot viselnek, az segít kiegyenlíteni testük hőingadozását, és nincs szükség a szobahőmérséklet változtatására.

A 20-22 fokos, enyhén párás levegő ideális a nappali tartózkodáshoz. Éjszaka lehet ennél néhány fokkal hűvösebb, ám az időseknek ajánlott a ruhához hasonlóan a réteges ágynemű használata is. Egy meleg takaró jó szolgálatot tehet, ha éjszaka fáznának.

Az idősek téli légúti problémái legalább olyan gyakoriak, mint a kisgyermekeké, ám náluk (a többségnél fennálló valamely krónikus betegség miatt) sokkal kockázatosabb. Gyakrabban fordulhatnak elő súlyos szövődmények, mint például a tüdőgyulladás.

(lóránth)