Három hét múlva, november 8-án minden bizonnyal hatalmas érdeklődés mellett kezdődik A tudomány világfóruma / World Science Forum, amelyet immár a harmadik alkalommal az idén szervez meg a Magyar Tudományos Akadémia Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe mottóval.

Az MTA az UNESCO-val, a Tudomány Nemzetközi Tanácsával (ICSU) és az Európai Unióval karöltve rendezi meg a találkozót, amelynek jelmondata „Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe” (Investing in Knowledge: Investing in the Future). A szervezők a tudás erőforrásainak fontosságát hangsúlyozzák a gazdaság és társadalom jövője szempontjából.

Több mint 60 országból mintegy 400 résztvevő

Az évek során egyre szélesebb nemzetközi érdeklődéssel kísért eseményen az idén több mint 60 ország tudósai, döntéshozói vesznek részt. A szervezők a laikusoktól a tudomány művelőin át a politikai döntéshozókig 300-400 résztvevő, vendég látogatását várják. Ők a három nap alatt a plenáris és szekcióülésekkel együtt mintegy 60 előadásból válogathatnak majd.

A tudomány társadalmi szerepének és felelősségvállalásának háttérbe szorult helyzete sürgető változást igényel. A konferencia nem titkolt szándéka, hogy segítse a tudomány megbecsülését, a tudományra figyelést, hiszen csak így válhat az emberiség jövőképének egyik legszervesebb részévé. A világfórum kiemelkedően rangos eseménynek tekinthető abból a szempontból is, hogy lehetőséget nyújt az eszmecserére döntéshozó politikusok és a tudomány világának szereplői között. Csak ezen feltételek tükrében képzelhető el, hogy anyagilag is megfelelő támogatást kapjon.

Több „hídjellegű” téma

Több „hídjellegű” téma is kiemelendő. A szekciók egyike (Science and Innovation as a Global Enterprise) a leggazdagabb országok tudománytámogatási elképzelésével, stratégiáival és filozófiájával foglalkozik. Ennek az élén a AAAS (American Association for the Advancement of Science) vezetője, Alan I. Leshner áll majd, itt a világ leggazdagabb országainak tudománytámogatási szervei, ezek vezetői vesznek részt. Így például Arden L. Bement, az amerikai National Science Foundation elnöke, mely a világ legnagyobb tudománytámogatási szerve, Alan Bernstein, a kanadai „Institutes of Health Research” elnöke, Peter Nijkamp, a holland kutatás-fejlesztési alap (NFWO) elnöke, Roland Schenkel, az Európai Unió Egyesített Kutatási Központjának főigazgatója és Ichiro Kanazawa, a japán tudományos tanács elnöke.

Egy másik szekció, amely a Kínai Tudományos Akadémia vezetése szervez, a gyorsan fejlődő országok tudománypolitikai kérdéseivel foglalkozik. A szekcióban a többi között Kína, Szingapúr, Malajzia, Törökország és India mértékadó tudósai és tudománypolitikusai elemzik a gyors gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egyre nagyobb teret nyerő tudománytámogatási stratégiákat.

Környezetvédelem: kapocs a tudomány és a társadalom között

Az idei világfórum nyitónapján, november 8-án, a 9 órakor kezdődő plenáris szekción mond beszédet a magyar köztársasági elnök. Ezt követően több európai államfő tárgyal a fenntartható fejlődés lehetőségeiről. A környezetvédelem itt nem úgy jelenik meg, mint egy környezetvédelmi konferencia fő témája, hanem mint a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatnak az egyik elidegeníthetetlen és egyre fontosabbá váló eleme. A tudomány már nagyon régen felismerte, hogy csak úgy lehet előrébb lépni a fejlődésben, hogyha ezt az élő és élettelen környezetünkkel barátságban és azzal egyezésben, nem pedig az ellen műveljük. A téma fontosságát jelzi az is, hogy ennyire szerves eleme lett az idei világfórumnak. A tanácskozás résztvevői: Karolosz Papouliasz görög, Stjepan Mesic horvát, Horst Köhler német és Heinz Fischer osztrák államfő.

A cikk folytatása az Infovilág portálon.