A közhiedelemmel ellentétben az asztmásoknak sem kell lemondaniuk a sportról. Olyannyira nem, hogy az olimpiai játékokon részt vevő élsportolóknak kb. 10-15 százaléka szenved ettől a betegségtől, mégis az átlagosnál sokkal magasabb fizikai teljesítményre képesek.

Az asztma allergiás eredetű légzőszervi betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásos megvastagodásával jár, jellemző tünete a tüdő hörgők izomzatának rohamokban jelentkező görcsös összehúzódása és azok vizenyős állapota. Mindez a légutak szűkületéhez, rohamszerűen fellépő nehéz légzéshez vezet.

A betegség meglehetősen gyakori, ám tünetei ma már jól kezelhetők. Megfelelő terápiával és körültekintő edzésprogrammal nem akadályozza még a kiemelkedő szintű sportteljesítményt sem. Az asztma kezelésével foglalkozó szakorvosok egyértelműen és határozottan állítják: a rendszeres testedzés, a sport előnyösen hat a beteg közérzetére, mert elsősorban annak aerob (fokozott légzéssel járó) formája a légutak érzékenységét csökkenti. Ezáltal a korábban asztmás rohamot kiváltó ingerek nem okoznak rosszullétet, vagyis jelentős mértékben csökken az asztmás rohamok megjelenésének esélye. Ezen túlmenően a rendszeres testedzést végző asztmás beteg általános fizikai állapota, kondíciója is javul, nő a munkavégző-képessége, és csökken a betegség miatt munkából kieső órák/napok száma is.

Ziháló, sípoló légvétel

Vannak olyan betegek, akiknél az asztmás rohamot nem valamilyen allergén anyag (virágpor, poratka stb.) közvetlen jelenléte váltja ki, hanem a roham intenzívebb fizikai mozgás hatására jelentkezik. A terhelés első 5-10 perce után már jelentkeznek a rohamszerű légúti tünetek, a köhögés, a ziháló, sípoló levegővétel, a légszomj, a mellkasi nyomás vagy fájdalom.

Az okok orvosilag még nem teljesen tisztázottak. Köztük lehet például a test erősebb fizikai igénybevétele miatt előálló szapora légzés, amely által lehűlnek a légutak, és felületükön intenzívebb lesz a nyálkahártya párologtatása. Az erősödő oxigénhiány miatt az orrlégzést felváltja a szájon át való levegővétel, amely fokozza a légutak párologtatását és tovább hűti azokat. A roham kialakulásának kockázatát jelentős mértékben növelheti a szennyezett levegőn való sporttevékenység. Jellemzően rohamot kiváltó légszennyező anyagok a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szén-dioxid és az ózon.

Kerülendő a száraz, hideg, szennyezett levegő

Az aktív életet élő, rendszeresen sportoló asztmás betegeknek a szakorvosok ajánlják a száraz, hideg, szennyezett levegő kerülését. Ha mégis csak ilyen körülmények között van lehetőségük a sportra, viseljenek az orruk előtt sálat vagy maszkot. Azok egyrészt kiszűrik a szennyezés jelentős részét, másrészt kímélik a légutakat a hideg levegőtől.

Ajánlják továbbá sport közben kizárólag az orron át való lélegzést, és legalább 10-15 perces, légzőgyakorlatokkal kombinált bemelegítést a sporttevékenység előtt. A bemelegítést követő percekben ajánlott lassúbb mozgássorok végzése, majd a testedzés idején az intenzívebb és kevésbé megterhelő gyakorlatok váltott alkalmazása. Az edzés végén 10-20 perces levezető testmozgás javasolt.

(lóránth)