Senki nem akarja télen az utcát fűteni – sokszor mégis ezt tesszük. Az elavult fűtési rendszerek és figyelmetlen magatartásunk következtében a pénzünket és az energiát is kidobjuk az ablakon! Érdemes érdeklődésünket inkább a megújuló energiaforrások felé fordítani.

Szennyezőanyag-kibocsátás, energiafogyasztás, fűtésköltség – a fűtési szezon kulcsszavai. Ebben a fél évig tartó időszakban nemcsak a pénztárcánkat terheljük meg még jobban a korszerűtlen rendszerek fenntartásával vagy a korszerű rendszerek figyelmetlen használatával, hanem a környezetet is a felesleges energia elpocsékolásával és a fűtéssel járó szennyezéssel.

Környezetvédelmi szempontból természetesen a megújuló energia használatával kialakított fűtésrendszerek a legjobbak. Ebbe a csoportba tartozik a napkollektor, a hőszivattyú vagy a biomasszával történő fűtés használata. Nálunk azonban a téli szezonban még a hagyományos fűtési rendszerek vannak túlsúlyban. Ezek egy régi vagy új kazánból, csővezetékből és egy valamilyen lakáson belüli fűtőtestből állnak. Az új generációs, úgynevezett kondenzációs gázkazánok tisztán égetik el a földgázt, de az égéstermékek és füstgázok hőjét is tudják hasznosítani. A kéményen keresztül így szinte csak vízgőz távozik. A legmodernebb kazánok pedig vegyes tüzelésűek, amelyben biomasszát is lehet égetni.
A csővezetéket és a fűtőtesteket évente ellenőrizni, tisztítani kell.

Tippek a takarékossághoz

Ha mindezt megtetted, és mégis szökik a meleg vagy rohamosan apad a pénztárcád a fűtésszámla érkezésekor, gondold át, miként fűthetsz hatékonyabban:

• Ha túlfűtjük a szobát, nemcsak az energiát pazaroljuk, de a megfázásos megbetegedések veszélyét is növeljük! Az ajánlott hőmérséklet 18-20 fok között van, csak a fürdőben javasolt a 24-28 fok. Csupán 1 fokkal alacsonyabb lakáshőmérséklet 205 kilogramm CO₂-kibocsátás csökkenést és 15 ezer forintnyi költségmegtakarítást jelent egy fűtési időszak alatt.
• Ha húz a cúg az ablaknál, szigeteljük az ablakok, ajtók kereteit. Beszerezhetünk vékony, átlátszó nemesfém réteggel bevont, hőszigetelő ablaküveget is. Utóbbi használata esetén egy 25 m² ablakfelülettel rendelkező családi ház fűtésekor évi 500 liter olaj takarítható meg.
• Ha csobog a fűtőtest, levegős a rendszer. Ez akadályozza a víz cirkulációját, és legalább 15 százalékkal több energiafogyasztást eredményez.
• Ha nem használt helyiséget egyáltalán nem fűtünk, nem nyerünk vele. A falak ugyanis kihűlnek, és a hideg, nedves felületet nehezebb később felfűteni, mintha folyamatosan alacsony szinten tartanánk itt a hőmérsékletet.
• Ha egy hideg őszi vagy téli napon verőfényes időben egy fokkal lejjebb csavarjuk a fűtést, az közel 6 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást.
• Ha nehéz anyagból készült sötétítőfüggöny takarja az ablakot, az megakadályozza, hogy a meleg elillanjon.

(Forrás: WWF Magyarország)