Az Antarktiszon élő pingvinek fennmaradása bizonytalanná vált a globális felmelegedés miatt, közölte a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az Antarktisz ötször gyorsabban melegszik, mint bolygónk más területei, és ez a hatás még a tenger mélyén is érezhető.

Az antarktiszi pingvinek és az éghajlatváltozás című tanulmány elkészítéséhez négy, a Déli-sarkon élő pingvinfaj állományát vizsgálták meg. Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nehezebb életkörülmények között élnek a kantáros, a szamár-, a császár- és az Adelie pingvinek. Egyrészt azért, mert a globális felmelegedés következtében eltűnik a jégtakaró, ahol fiókáikat felnevelik, másrészt pedig a felmelegedés és a túlhalászás együttes hatása miatt egyre kevesebb élelem áll rendelkezésükre.

Az Antarktisz ötször gyorsabban melegszik, mint bolygónk más területei. A déli óceánokon egészen 3000 méter mélységig mérhető a hőmérséklet-emelkedés. Kétséges, hogy az Antarktisz jelképei, a pingvinek képesek-e alkalmazkodni az éghajlatváltozás ilyen példa nélküli gyorsaságához.

Vékony jégen

Az Antarktiszon a tengeri jégtakaró kiterjedése 40%-kal kisebb, mint 26 évvel ezelőtt. Ez a kantáros pingvinek fő táplálékát adó apró rákok, a krillek mennyiségének csökkenéséhez vezetett. Egyes kolóniáik egyedszáma 30-60 százalékkal csökkent, mivel a kevesebb táplálék miatt kevesebb fiókát tudnak felnevelni. Ugyanez tapasztalható a szamárpingvineknél is, amelyek a túlhalászás következtében fogyatkozó halállomány miatt egyre inkább rákényszerülnek a krillek fogyasztására.

A világon élő legnagyobb testű pingvin, a fenséges császárpingvin kolóniái közül az elmúlt 50 évben többnek is megfeleződött az egyedszáma, mivel az enyhébb telek és a viharosabb szelek következtében egyre vékonyabb jégtakarón kell felnevelniük fiókáikat. Előfordul, hogy a jégpáncél hamarabb olvad el, mint ahogy a fiókák felnőnek és úszni tudnak, így ilyenkor a biztos pusztulás vár rájuk.

Pingvin pingvinnek „farkasa” lett

A felmelegedés az Antarktisz északnyugati partjainál, az Adelie pingvinek élőhelyén mutatkozik meg a legdrámaibb módon. Itt a pingvinek száma 65 százalékkal csökkent az elmúlt 25 évben. Nem csak a rendelkezésre álló táplálékuk lett kevesebb, de a magasabb hőmérsékletet kedvelő szamárpingvinek és kantáros pingvinek terjeszkedésével is versenyezniük kell.

Ahol melegebb van, ott a levegő páratartalma nagyobb, ez pedig több havazást idéz elő. Az Adelie pingvineknek azonban a fiókáik felneveléséhez hó- és jégmentes talajra van szükségük. A kutatók aggódnak a jövőjükért, mert a táplálékért és a fészkelőhelyekért való versenyben veszíthetnek melegkedvelő rokonaikkal szemben.

„Az Antarktiszon élő pingvinek és sok más sarkvidéki állatfaj élete függ a tengeri jégtakaró jövőjétől. A Balin zajló klímakonferencián a fejlett országok kormányainak el kell kötelezni magukat a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése mellett, hogy megvédjük az Antarktiszt és bolygónk egészét.” – nyilatkozta Kiss Mónika, a WWF Magyarország éghajlatváltozás programjának munkatársa.

Az antarktiszi pingvinek és az éghajlatváltozás című tanulmány angol nyelven letölthető innen. További információk a pingvinekről: www.penguinscience.com.

(Forrás: WWF Magyarország)