Az élelem hőmérséklete

Az ételek hőmérséklete is fontos tényező. Enzimjeink, emésztőnedveink csak optimális hőmérsékleten működnek jól. A hőmérsékleti optimumtól eltérve termelődésük, működésük csökken vagy leáll, ami emésztési zavarokat, hurutokat, felszívódási nehézségeket okozhat, valamint a bélben rekedt emésztetlen anyagok, bomlástermékek rothadni vagy erjedni kezdenek, mérgezik a szervezetet. Például forró ételek vagy fagylalt fogyasztása nem ajánlott.

Ha a nyál forró hatásnak volt kitéve, megszűnik a keményítő emésztőképessége, még abban az esetben is, ha utána lehűtjük. Kerüljük a forró és jéghideg ételeket.

Ezenkívül a nagy hőmérsékletkülönbség a fogzománcot is megrepesztheti, amin keresztül a fogromlás megindulhat.

Az étkezés légköre

A nyugodt légkör, a terített asztal, a gusztusos tálalás, mécses vagy gyertya gyújtása stb. úgyszintén azt szolgálják, hogy az emésztőnedvek termelése már a hangulattól, az illatoktól, a látványtól beinduljon, és jól ki tudják fejteni hatásukat. Nem véletlenül mondják, hogy az emésztés a szemnél kezdődik, azaz a látványtól már „összefut a szánkban a nyál”.

Az ideges, „gombócba” szorult gyomor nem tud rendesen dolgozni. A gyomor működését befolyásolja az aggódás, a töprengés. (Az aggódás öregít, a nevében is benne van, aggaszt valami, aggódok.) A máj és az epehólyag működésére a harag, a düh van rossz hatással. Vastagbelünk működése a szomorúságra, pesszimizmusra reagál rosszul. A vizeletkiválasztást – vese- és hólyagműködést – a félelem és az ijedtség béníthatja meg.

Táplálkozzunk úgy, mintha imádkoznánk. Kísérletek igazolták, hogy az asztali áldás szokása nem véletlenül alakult ki, jó hatású az egészségünkre. Pozitív hatású, ha végiggondoljuk, kiknek köszönhetjük, hogy étel van a tányérunkon, és milyen folyamaton át került az oda. Kezdve a talaj előkészítésétől, a termelőn át, a háziasszony munkájáig. Hálával és köszönettel gondolhatjuk ezt végig.

A jó hangulat már az étel készítésekor is fontos. Ha az anya szeretteire gondolva, mosolyogva készíti az ebédet, annak a spirituális energiatartalma sokkal nagyobb lesz, mint az üzemi konyhák feszült légkörében, bosszús konyhai dolgozók által készített ételé, hisz nekik közömbös, hogy ki fogyasztja el a főztjüket.

Kísérletek azt is kimutatták: nem is az számít igazán, hogy mit eszünk, hanem a lelki tényezőink, az életmódunk, a stresszeink befolyásolják, mely tápanyagokat hogyan emésztünk, azokból mit építünk be a saját szervezetünkbe, és milyen betegségeknek ágyazunk meg a testünkben, lelkünkben.

Temesvári Gabilla

A könyvismertetés folytatásában a „mikor”-ról és a „mit”-ről lesz szó.

(Forrás a szerző blogja)

(Folytatjuk)