A szénhidrátszegény diéta és a mediterrán étrend segítségével többet lehet fogyni, mint az alacsony zsírtartalmú fogyókúrákkal, állítja az egyik leghosszabb és legnagyobb volumenű fogyókúra-módszereket összehasonlító tanulmány. Ily módon a koleszterinszint is csökken.

A tanulmány alapjául szolgáló kétéves kísérlet ellenőrzött környezetben zajlott, méghozzá Izrael egy elkülönített nukleáris kutatóintézetében, ahol a résztvevők önkiszolgáló étteremben ebédeltek, és nem fértek hozzá könnyedén semmilyen gyorsétkezdéhez. (A kutatásról a New England Journal of Medicine című tekintélyes orvosi szakfolyóirat számolt be 2008 júliusában.) Mind a 322 résztvevő az alábbi három étrend valamelyikét követte:

1. Zsírszegény diéta, csökkentett kalória- és koleszterintartalommal, melynek nagy részét alacsony zsírtartalmú gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök alkották.
2. Mediterrán diéta, túlnyomórészt pulyka, hal, olívaolaj és olajos magvak.
3. Szénhidrátszegény diéta, meghatározott mennyiségű szénhidráttal. A diétázókat arra ösztönözték, hogy növényi zsír-és fehérjeforrásokat válasszanak.

Bár mindhárom típusú diéta fogyást eredményezett és csökkentette a koleszterinszintet is, a legjobb élettani hatása elsősorban a szénhidrátszegény diétának, valamint a mediterrán diétának volt.

A zsír-mítosz csak kövér hazugság?

Majdnem 6 év telt el azóta – emlékeztet dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró –, hogy napvilágot látott Gary Taubes korszakalkotó cikke, Mi van, ha a zsír-mítosz csak egy kövér hazugság? címmel. Ez egyike volt azon írásoknak, amelyek elsőként rázták fel a főbb sajtóorgánumokat (pl. a New York Times-t), és feltárták az igazságot: a zsír nem egyfajta Antikrisztus, akit száműzni kellene az étrendünkből. (Az eredeti cikk olvasható itt, What if it’s All Been a Big Fat Lie? címmel.)

Az egészségügyi szakértők (beleértve az olyan konzervatív szervezeteket is, mint az Amerikai Szív Egyesület – The American Heart Association –, amely még mindig az alacsony zsírtartalmú diétát javasolja) olyannyira jó munkát végeztek a „zsír rossz” felfogás elterjesztésében, hogy a mítosz még mindig széles körben tartja magát, főleg az Egyesült Államokban.

Valószínűleg a legtöbb olvasó első kézből tapasztalta már ezt, akár saját bőrén,akár barátai, családtagjai példájából. Számtalan ember hagyja el étrendjéből a vajat, a magas zsírtartalmú tejtermékeket, a húst és a tojást fogyókúra gyanánt, holott ezzel csak még tovább gyarapítják súlyfeleslegüket és egészségi problémáikat. És mindezt tulajdonképpen az időtálló egészségügyi szervezeteknek (és zsírellenes propagandájuknak) köszönhetjük.

Soványan a zsírtól?

Egyszerű és világos tézis: Attól, hogy zsírt eszünk, még nem leszünk kövérek.
Éppen ellenkezőleg, a túlzott mértékű szénhidrát- és cukorfogyasztás az, ami garantáltan plusz kilókhoz vezet (kivéve azt a kisebbséget, amelynek tagjai az úgynevezett szénhidrát típushoz tartoznak). Miért?

Sejtjeinknek működésükhöz szükségük van üzemanyagra, amihez cukor vagy zsír formájában juthatnak hozzá. Csakhogy szervezetünknek előbb el kell égetnie az összes lehetséges cukrot, mielőtt hozzákezdhetne a zsír feldolgozásához. Például egy nagy tányér tészta esetében (ami a szervezetben cukorrá alakul), amit együtt fogyasztunk némi olívaolajjal és húsgolyókkal (zsír és fehérje), a szervezetnek először fel kell dolgoznia a tészta teljes mennyiségét. Amit nem tud elégetni, azt zsírként fogja elraktározni. A tulajdonképpeni zsír, amit még a tészta mellé megeszünk, szintén elraktározódik.

Minél több szénhidrátot és cukrot veszünk magunkhoz, sejtjeink annál inkább hozzászoknak majd ahhoz, hogy üzemanyagként cukrot használjanak fel. Egy idő után sóvárogni fognak utána, és a zsírral szemben ezt részesítik majd előnyben.