Élvezetet jelent-e a sebtében bekapott zsemle, egy korty kávé a számítógép billentyűinek nyomkodása közben? Ellenkezőleg! Éppen az élvezetet adó szünetek hiányoznak rohanó mindennapjainkból. Vajon képesek vagyunk-e manapság megteremteni magunknak a nyugodt pillanatokat?

A válasz – szerencsére – igen, hiszen a boldogság (újra)tanulható. Az élvezettréninget mintegy 15 évvel ezelőtt fejlesztették ki viselkedésterapeuták, és azóta alkalmazzák depresszió, evési zavarok és más szenvedélybetegségek, migrén, stressz okozta tünetek stb. esetén. A terápiát szakszóval „euthym-terápiának” nevezik (euthym = ami a léleknek jót tesz).

Az élvezetet tanító terápiás gyakorlatok azonban nem csak pszichés zavarokkal küzdő embereknek tesznek jót. Az időhiány és a teljesítmény kényszere, valamint a nap mint nap bennünket érő ingerek áradata következtében érzékeink eltompulnak. Mindez önvédelemből történik, érzékelésünk ily mód tudja elkerülni a totális megterhelést. Hosszú távon azonban az életörömünkkel és az egészségünkkel fizetünk ezért. A nürnbergi Élvezetkutató Intézet egyik tanulmánya szerint csak minden második német vallotta magáról, hogy képes az élet élvezetére, a megkérdezettek szűk egynegyede pedig képtelennek bizonyult erre. A felmérésből kitűnt, hogy az élvezeti örömöket egyre inkább háttérbe szorítjuk, ám ezen változtatni kell. Figyelnünk kell az élet intenzív, tudatos élvezetére, mert ez segítséget jelent a stresszel és a túlterheltséggel szemben.

Hogyan élvezhetjük újra az életet? Becsukott szemmel kóstolgatni ez első érett eperszemet – ez is élvezet, de már csak igazán ritkán éljük meg. Miért van ez így? Teljesítmény- és eredményorientált társadalmunkban csak az engedhet meg magának jó dolgokat, aki teljesítette a kötelességét. Vajon ki szán időt arra, hogy egy kocka csokoládét lassan, élvezettel elmajszoljon, vagy csukott szemmel, mélyen beleszippantson egy rózsába? Természetesen nem csak az időtartam a meghatározó, mert néhány másodperc is megajándékozhat bennünket intenzív élvezeti élménnyel. Ahhoz, hogy újra megtanuljunk élvezni mind az öt érzékünkkel, tartsuk szem előtt a következő hét szabályt.

Az élvezetek hét szabálya

1. Idő. A „jól érzem magam” érzésének ki kell alakulnia, következésképp „üresjáratokat” kell hagynunk magunknak, és rendszeresen be kell iktatnunk élvezeti szüneteket.
2. Engedély. Az élvezetet nem kell kiérdemelni. Mindig meg kell engednünk magunknak, hogy valami jóban részesüljünk.
3. Figyelem. Az élvezet odafigyelést és koncentrációt kíván, néhány másodpercet az „itt és most”-ban, hiszen az élvezet nem csak úgy mellesleg jelenik meg.
4. Korlátozás. Az élvezetek esetében nem a „minél több, annál jobb” elve érvényesül, sokkal inkább „a kevesebb több” elve. Az önkéntes korlátozás növeli az élvezetet.
5. Kedvencek. Válasszunk tudatosan, hangulatunk és személyes vonzódásunk alapján.
6. Tapasztalat. Próbáljunk ki új érzéki élményeket, és ezáltal tegyünk szert új élvezetekre.
7. Mindennapok. Az élvezet hozzátartozik mindennapjainkhoz, ne tartalékoljuk a szabadságunkra vagy a szabadnapjainkra. Építsünk be a hétköznapokba is kisebb élvezetes mozzanatokat.

Élvezetterápia – derítsük ki, mi tesz jót nekünk

A tudatos élvezet vidámabbá teszi az életet, kikapcsolódást és boldog pillanatokat ad. Ám ahhoz, hogy élvezetes élményekhez jussunk, mindenekelőtt tudnunk kell, hogy személy szerint nekünk mi jelent élvezetet. Ennek kiderítésére a legjobb módszer, ha mind az öt érzékszervünkkel – a szaglással, a tapintással, a látással, az ízleléssel és a hallással – újra felfedezzük érzékeléseinket. Milyen hatások eredményeképpen érezzük jól magunkat, még ha csak néhány pillanatra is? Próbálkozásaink során ne szabjunk határt a fantáziánknak! Lássunk néhány példát, mit is tehetünk.