Lovasterápia: a sérült gyerek reménye

A személyes élmény mindig többet ad, mint egy száraz tudósítás. Bemutattuk már a Pacidokit, azaz Domina Imrét, aki sérült gyerekeknek nyújt – ellenszolgáltatás nélkül – lovasterápiás foglalkozást. Most egy érintett szülő számol be a nála tett látogatásról Csemőn, a csodatanyán.

Amikor megérkezett a meghívó, napokig nézegettem a helyszínt, olvasgattam az aláírást: Csemő, Pacidoki. Új, ismeretlen szavak voltak ezek. Mi ez a hely? Vajon ki lehet ez az ember, aki bennünket vendégül lát majd?

Csemő Magyarország legvirágosabb községe. Európában is híres a virágairól. Itt nemcsak virágokat nevelnek, hanem azokra is nagy gondot fordítanak, akik a virágokat gondozzák majd: a gyermekekre.

Az óvodát látva megdöbbenek. Óriási az épület: közel 3000 négyzetméter, gyönyörű, tiszta, talán még saját gyümölcsöse is van. Az iskola is olyan, mint egy álom: új, tiszta, virágos. A hely harmóniája, egysége nagy hatással van rám, „virágossága” azonnal lenyűgöz.

Mindent ki lehet próbálni

A községháza előtt gyülekezünk. Egy éve ismerjük és kísérjük egymást a terápiában, a homeopátiában és a diétában, de nagyon régen találkoztunk személyesen. Mindenki rácsodálkozik, hogy kabát nélkül is mekkora lett a gyerek, talán már beszél is, azóta szobatiszta. Hát, még vannak fura szokásai, de szépen haladunk, igen, igen. Ti is? Mi is. De jó.

Az autókaraván lassan elindul a Pacidokihoz, poros, göröngyös úton haladunk. Közel hetvenen tartunk arrafelé, ahová vezetnek minket. Eligazító tábla, kiírás nincs, bízunk benne, hogy célba érünk. Nincs ez máshogyan a terápiában sem. Követjük a vezetőinket – és remélünk.

A por belepi az autót, be kell zárni az ablakokat, tűz a nap, megyünk előre, kell a víz. Aztán balra szalmabálák magasodnak, megérkeztünk, fellélegezhetünk, kiszállhatunk. Az autóból kilépve határozott kézfogás fogad. Csak fényképről láttam még: Ő a Pacidoki.

– Domina Imre vagyok, ott a kisház, arra lesznek a lovak. Mindent ki lehet próbálni.

Lóháton megérkezik a mosoly

A lovak békésen tűrik a sok ember minden mozgását, furcsa zaját: gyerekek sírását, néhány sikítást, harsányabb kiáltást.

A Pacidoki kisfia köszönt bennünket kedves szavaival, aztán kezdődhet a terápiás lovasprogram.