Ha tél, akkor „gáz van” – helyesebben volt, az orosz-ukrán vita miatt. Az ember óhatatlanul megijed, majd gondolkozni kezd a lehetséges megoldásokon. Nekem, kétgyermekes anyukának eszembe jutott egy érdekes és kiváló ember, akiről egy neves hetilap hasábjain olvastam először.

Első hallásra talán furcsa, hogy a forró nyár közepén gázról, fűtésről beszélünk, de már La Fontaine meséjéből is tudjuk: előre kell gondolkodni. Ki látja előre, mit hoz a jövő, nem is szólva arról, hogy a nyár az építkezések ideje, így hátha kedvet kap valaki a passzív házhoz.

Mihály Györggyel, az egyik első magyar passzív ház építőjével beszélgettem a házról és az építkezésről.

– Mit jelent a „passzív ház” kifejezés?

– Azt, hogy a ház gyakorlatilag nem igényel aktív fűtést (a házon nincs is kémény), mert a megtermelt „hulladékhő” (az emberek megtermelt hője, a háztartási gépek leadott hője, a lámpaizzók hője, az elhasznált meleg víz házon belüli lehűlése) elegendő a fűtésre. Ezen kívül a „passzív” még jelenti azt is, hogy a ház mindenhol „légtömör” (a födém és oldalfalak találkozásánál, az aljzat és a falak találkozásánál, a nyílászáróknál, amelyeket eleve a hagyományostól eltérő technikával raktak be), a csöveknél stb. Ezért aztán nem szökik el a meleg levegő.

– Miből készült a fal, a tető, a nyílászárók és a szigetelés?

– A külső fal 15 cm-es beton, kívül 30 cm-es, belül 5 cm vastag polisztirol hőszigeteléssel, a belső falak pedig tömör gipszből készültek. A tetőt az átlagosnál nagyobb és keményebb agyagcserép fedi. Ez azért lényeges, mert csak kevés nedvességet képes magába szívni, kisebb a tetőszerkezetre nehezedő súly, és a cserép a fagyveszélynek is kevésbé van kitéve. A tetőszerkezet szeglemezes megoldással készült (angolszász módszer), vagyis számítógép segítségével, gyárban pallóból készítenek háromszögeket. Ezeket a háromszögeket azután daru segítségével rakják a helyükre, így egy-két nap alatt elkészülhet a tető, míg egy hagyományos építkezésnél ez akár hetekig is eltarthat.

A nyílászárók 3 rétegű üvegből és fából készültek. A talaj menti hőszigetelést 25 cm vastag polisztirollal oldották meg, a tetőnél is új módszert választottak: újságpapírt rostosítottak speciális ipari eljárással, majd ezt összetömörítve betették egy óriási „turmixgépbe”, a keletkező pépet pedig egy csövön keresztül befújták a tető alá. Ez az anyag önterülő, ráadásul környezetbarát is. Az aljzat víz elleni szigetelésénél is újrahasznosított anyagot alkalmaztak: olyan PVC-t, amelyet egy magyar szakember korommal kevert, majd hegeszthető, rugalmas fóliát készített belőle. A tökéletes vízszigetelésen kívül ennek az anyagnak nagy előnye, hogy kiszűri a talajból a házba áramló radonsugárzást.

– Hány fok van a házban télen és nyáron?

– 23-25°C.