– Honnan és hogyan nyerik a meleg vizet?

– A meleg vizet geotermikus hőszivattyú állítja elő – két 80 méteres, függőleges talajszonda segítségével nyerve hőt a földből. A szivattyú táplálja a tartalékfűtést. (Mivel ez prototípus ház volt annak idején, szükségesnek láttuk, hogy legyen ilyen tartalék, mert nem tudhattuk biztosan, hogy a házban majd valóban kellemes hőmérséklet lesz-e.) Ezt a fűtést a falakba és a mennyezetbe vezettünk be. Mindkettő sugárzó hőt ad le, ami az élő tűzhöz hasonló barátságos és egészséges meleget jelent. Fontos még megemlíteni, hogy a hőszivattyú mindössze 9 kW/óra hőt termel, amikor teljes gőzzel működik.

– Mi a helyzet az elektromos árammal?

– Az áramot mi is vezetéken keresztül nyerjük, a havi villanyszámlánk pedig ritkán ment 20.000 Ft fölé. Szinte minden háztartási gépünk „A” vagy „A+” kategóriás, vagyis maximálisan energiatakarékos.

– Egy légtömör háznál hogyan lehet megoldani a szellőztetést?

– A hagyományos szellőztetés hőveszteséggel járna, ezért a passzív házban a friss levegőről egy gép gondoskodik. A ventillátorok által beszívott levegő először lemegy a föld alá, és a ház oldalában kering 2 m mélyen és 50 m hosszan, így átveszi a föld hőmérsékletét. Ha például odakint 40°C van, az épületbe már 20-24°C-os levegő jut be. Ha pedig -15°C hideg dúl kint, mire a levegő a házba kerül, már 0°C-ra szelídül. Küszöb nincs, mert akadályozná a levegő szabad áramlását. Mielőtt az „elfáradt” levegő elhagyná a házat, találkozik egy hőcserélővel, és ott átadja a melegét a friss levegőnek. A rendszernek köszönhetően a penésztől sem kell tartani. A módszernek pedig az energiaspóroláson kívül az is előnye, hogy a bejövő levegő útjába pollenszűrőt helyezhetünk. Nem kell mondanom, hogy a mai allergiás világban mekkora segítség lehet ez az érintetteknek.

– Lehetséges-e, hogy egy hagyományos módon, például 1970-ben épült téglaházra tegyék rá a 30 cm-es szigetelést?

– Igen, de elképzelhető, hogy szellőztető berendezés nélkül az épület – mintegy dunsztba zárva – penészedni fog. Ezért egy ilyen átalakításhoz komoly tervezői-kivitelezői szakértelem szükséges.

– Mennyibe kerül ma felépíteni egy passzív házat Magyarországon?

– Ha valaki szakszerűen építi, és a folyamatban részt vesz egy, a technológiát jól ismerő, fegyelmezett szakember, akkor (Béleczki Attila generálkivitelezőnket idézem) elvben olyan költséggel lehet kalkulálni a passzív háznál, mint egy jó minőségű, 38 cm-es Porotherm téglából épült háznál, amelyen 10 cm hőszigetelés van.

– Mit tehet az a sok ember, akinek már van egy hagyományos háza, és nem tud passzív házat építeni?

– Ha a hagyományos házunkra hagyományos szigetelést rakatunk, már nagyon sokat tettünk az energiatakarékosságért. Ha még a nyílászárókat is kicseréljük, újabb összeget takarítunk meg. Ehhez viszont az is kell, hogy átalakítsuk a „szellőztetési kultúránkat”. Napi többszöri, rövid ideig tartó kereszthuzatról beszélek, mert a házban megtermelt párát valahogy el kell vezetni. Nagyobb odafigyeléssel bárki tud spórolni.

Vég Erzsébet

(A cikk először a Barátnő portálon jelent meg.)