Ki ne ismerné az érzést, hogy télen viszket, feszül a bőre? A kinti és a benti hőmérséklet közötti nagy különbség és a fűtött helyiségek száraz levegője igencsak károsítja legnagyobb kiterjedésű szervünket. A téli hidegben tehát fokozott védelemre és ápolásra szorul a bőr.

Amikor a hőmérséklet eléri a 8˚C-ot, illetve az alá süllyed, a faggyúmirigyek beszüntetik működésüket, aminek következtében gyengül a bőr védőrétege, az úgynevezett hidrolipid köpeny. Ez arra hivatott, hogy megvédje a bőrt a kiszáradástól. Megfelelő ápolással a folyamat megakadályozható, illetve mesterségesen fenntartható.

Kerüljük a forró fürdőt, a túl sok szappant!

Kiadós séta a behavazott téli tájon, majd egy forró fürdő a meleg fürdőszobában – jót tesz a lelkünknek és az általános közérzetünknek, de a bőrünknek ártunk vele. A meleg fürdő ugyanis nem adja vissza a bőrnek az elvesztett nedvességet, ellenkezőleg: minél melegebb a víz, annál több nedvesség vonódik el, és annál gyorsabban tesszük tönkre a bőr felszínén található utolsó vékony zsírréteget.
Ugyanezt idézzük elő a napi (forró vizes) zuhanyozással és a gyakori kézmosással. Emellett télen megterhelik bőrünket a zsírelvonó tisztító termékek (például a sminkleszedők), az alkoholtartalmú arcvizek, a gyakori bőrradírozás vagy egyszerűen a túl sok szappan. Ez utóbbiak hatására a bőr még rosszabbul képes tárolni a nedvességet, és így fokozottan megviseli a szárazság, illetve egyéb irritációk. Nagy hidegben ráadásul kerülni kellene a hidratáló krémek alkalmazását is, mert szélsőséges esetben a vízrészecskék megfagyhatnak a bőrünkön, így tehát károsíthatják azt.

Ápolás, ápolás – és még egyszer ápolás

A téli bőrápolás szempontjából mindegy, kiről van szó: gyerekről, nőről vagy férfiról, mert különösen nagy megterhelésre a bőr mindenkinél ugyanúgy reagál. A különösen érzékeny bőrűek, akik hajlamosak az allergiára vagy a neurodermatitiszre (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség), természetesen erősebb tüneteket mutatnak, mint mások, akiknek általában nem olyan száraz a bőrük. Ennek ellenére mindenkire érvényes a hideg évszakban: ne legyünk lusták, és gondoljunk a bőrünkre is!
A hidegben a bőr zsíros filmrétege megsérül, ezért ezt zsíros krémekkel pótolni kell. Különösen a finom baba- és gyermekbőrre kell figyelniük a szülőknek. Vastagon kenjék be a kicsik orcáját, orrát és homlokát, hogy megelőzzék a bajt. Ne feledkezzenek el a kicsinyek kezéről sem! A felnőttekre természetesen ugyanez vonatkozik: a nagy hidegben zsírtartalmú, vizes alapú olajemulzióval kell védeni a bőrünket. Nem kell rögtön újfajta krémet beszereznünk, gyakran az is elég, ha nappal is a zsírosabb éjszakai krémet használjuk.

Mire figyeljünk, ha télen sportolunk?

Ha síelni megyünk, a hegyekben, a hófödte lejtőkön a „normál” zsíros krém nem elegendő. Egyrészt a különösen veszélyeztetett bőrrészeket (ajkat, orrot, fület) kell bekenni hideg elleni védőkrémmel (lipogéllel), másrészt az erős UVB sugárzásra is gondolni kell, aminek erőssége 1000 m felett mintegy 20%-kal megnő. Erős faktorszámú fényvédő krém és az UVA sugárzás ellen is védő krém, tej egyaránt szükséges. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ha speciális, hideg elleni krémet használunk és azután meleg helyiségbe megyünk, akkor azt minél hamarabb el kell távolítanunk, hogy elkerüljük a bőr befülledését.
Az alábbi tanácsok segíthetnek a bőr bársonyosságának megőrzésében, függetlenül attól, hogy érzékeny, száraz vagy zsíros-e a bőrünk. Naponta néhány perc ráfordítással és a bőrápolási szokások szükséges átalakításával megóvhatjuk bőrünket a téli hidegben.

Pára, folyadék, vitaminok

– Először is arra kellene figyelnünk, hogy lakásunk, irodánk helyiségeiben ne legyen túl száraz a levegő. A 40-60%-os páratartalom ideális a bőr számára. Hogy ez télen is így legyen, tennünk kell érte: helyezhetünk vízzel töltött párologtatót a fűtőtestre (figyelem: a vizet rendszeresen cserélni kell, az edényt pedig tisztítani, hogy elkerüljük a baktériumok elszaporodását), vagy alkalmazhatunk elektromos párologtatókat. Segítségünkre lehetnek a szobanövények is, hiszen nemcsak szépek, hanem növelik a levegő páratartalmát is.
– Igyunk sokat! Napi 2 l víz és/vagy gyümölcstea elfogyasztása elengedhetetlenül szükséges, ez a folyadékmennyiség bőrünk belső hidratálását is elősegíti.
– Aki feltölti a vitaminraktárait, nemcsak a bőrének tesz jót, hanem az immunrendszerét is erősíti (például C-vitaminnal). A B-vitamin is nagyon hasznos, mert kiváló hidratáló. Az E-vitamin a C-vitaminhoz hasonlóan már a bőrön felfogja az agresszív, káros anyagokat, ártalmatlanítja őket, azaz gyökfelfogóként működik.
– A kevesebb sokszor több. A napi zuhanyozásról és a túlságosan gyakori kádfürdőről – ha lehetséges – le kellene mondani. Ám ha ez nem megy, akkor se használjunk túl forró vizet, és részesítsük előnyben a váltózuhanyt. Ez egyrészt nem annyira ártalmas a bőrnek, másrészt elősegíti a fokozottabb vérkeringést – a tápanyagok gyorsabban eljutnak az erősen igénybe vett bőrfelületekhez. Ügyeljünk arra is, hogy mosakodás után csak mintegy itassuk fel a vizet a bőrünkről, és ne dörzsöljük a törülközővel.

Mozgás, Kleopátra-fürdő, mézes ajak

– A mozgás varázsszó. Ugyanolyan hatással van a bőrünkre, mint a váltózuhany. Javul a bőr vérellátottsága, ezért jobban tud „dolgozni”.
– Alkalmazzunk gyengéd bőrápolást: használjunk kímélő arctisztító vizet visszazsírozó anyagokkal, zsírtartalmú vizes alapú olajemulziókat és egyszerű zsíros krémeket. Az olajok (például a mandula- vagy jojobaolaj) is védik a bőrt a kiszáradástól. Ha olajos fürdőt veszünk (pl. citromfűvel, eukaliptusszal, rozmaringolajjal), megspórolhatjuk a fürdés utáni krémezést. Az egyszerű házi recept (Kleopátra-fürdő) is beválik: öntsünk a fürdővízbe egy csésze zsíros tejet, amibe 2 evőkanál étolajat kevertünk. Általánosan érvényes szabály: zuhanyozás vagy fürdés után mindig kenjük be magunkat krémmel vagy olajjal. Kerüljük az alkoholtartalmú arcvizeket és a bőrradírt.
– Ne feledkezzünk meg a kezünkről, a nyakunkról és az ajkunkról sem! A túl gyakori kézmosás gyorsan kiszárítja a bőrt. Ha kezet mosunk, gyengéd, pH-semleges szappannal tegyük, majd törlés után feltétlenül krémezzük be a kezünket. A nyak bőrét is megviseli a hideg és a magas nyakú pulóver, de egy nagy adag zsíros krém megakadályozza kiszáradását. Az ajkon szinte alig található faggyúmirigy, ezért különösen érzékeny, és még nyáron is könnyen kiszárad. Ha a nyelvünkkel gyakran benedvesítjük, repedezetté és cserepessé válik. A gyakori krémezés mellett alkalmazhatjuk a következő pakolást is: napjában egyszer kenjük be az ajkunkat vastagon mézzel, hagyjuk hatni 5 percig, majd puha ruhával távolítsuk el.
– Ha rendszeresen járunk szaunába vagy gőzfürdőbe, azzal is jót teszünk a bőrünknek és a testünknek, emellett a nyálkahártyákat is védjük a kiszáradástól, erősítjük az immunrendszerünket is. Ötlet: éljünk a „házi gőzfürdő” lehetőségével. Hajoljunk gőzölgő víz fölé, fejünket törülközősátor alá téve – arcunk és dekoltázsunk hálás lesz érte. A még jobb hatás elérése érdekében tehetünk a vízbe sót vagy eukaliptuszolajat.
– Időnként tegyünk pakolást a bőrünkre: a vastagon felvitt maszk ápolja és kényezteti az arcot, a nyakat és a dekoltázst. A lábfejünkre egész éjszakás pakolást tehetünk (krémezzük be vastagon a lábfejet, húzzunk rá zoknit és bújjunk ágyba). Ugyanezt az eljárást alkalmazhatjuk a kezünkön is, ha megviselte a hideg.

Végezetül pedig ajánljuk a ligetszépeolaj-terápiát: az olaj telítetlen zsírsavai 1-4 hét elteltével javítják a bőr állapotát, függetlenül attól, hogy külsőleg vagy belsőleg alkalmazzuk-e.

Forrás: Die richtige Hautpflege im Winter, http://www.familien-welt.de/content/view/2026/54/, németből fordította: Mészáros Csilla)