Miért káros szervezetünknek a túl sok só, jobb-e az, ha ételeinket nátrium helyett káliumban gazdag sókkal sózzuk? Érdemes-e magas vérnyomás ellen C-vitamint szedni, és hatásos vérnyomáscsökkentő-e a fokhagyma, a levendula és bármilyen gyógynövény?

Dr. Barna Istvánnal, a Magyar Hypertonia Társaság titkárával a táplálkozás és a magas vérnyomás kapcsolatáról beszélgettünk.

– A közelmúltban Só Stop! néven program indult Magyarországon a konyhasó, azaz a nátriumbevitel csökkentésére. Mi köze a magas vérnyomásnak a konyhasóhoz?

– A vérnyomásértéket számos faktor befolyásolja, többek között hormonális tényezők és folyadékháztartásbeli elváltozások. A nátrium megköti a folyadékot, ennek következtében megnöveli a szervezetben a folyadékteret, valamint a vérnyomás-szabályozásban szerepet játszó perctérfogatot (a szív által egy perc alatt kilökött vér mennyisége – a szerk.), aminek következtében fokozódik az érfalra nehezedő nyomás.

– Az óvodások menzájának 2009-es felmérési eredménye szerint már a kicsik is a napi javasolt sómennyiség háromszorosát fogyasztják, a magas vérnyomás mégis jellemzően a középkorúak és az idősek betegsége.

– Az életkor előrehaladtával sokkal szorosabb az összefüggés a nátriumbevitel és a vérnyomás emelkedése között. Az életkor emelkedésével csökken a vese nátriumkiválasztó képessége, ráadásul a korral a nyelv só érzékelő képessége is lecsökken, és ezért az idősek jellemzően nagyobb mértékben sózzák meg ételeiket.

– Mennyire függ a génektől a magas vérnyomás? Elképzelhető, hogy valaki hiába csökkenti a sóbevitelét, a vérnyomása mégsem mérséklődik?

– Nagyszámú vizsgálat bizonyítja, hogy a genetikának, az egyéni nátriumérzékenységnek nagy szerepe van abban, hogy kinek mennyire csökken a vérnyomása, ha mérsékli só adagját. A magas vérnyomás betegséggel kapcsolatban eddig közel 80 gént írtak le, és ezek nagy része a nátriumszabályozással áll összefüggésben. Kijelenthető, hogy a nátriumbevitel mérséklésével csökken a vérnyomás. Ennek mértéke függ a gének érzékenységétől, de a lényeg, hogy csökken. Aki nem hiszi, próbálja meg.

– A statisztikák szerint a magyar ember napi átlagos sóbevitele 15-20 gramm, szemben az ajánlott 5-6 grammal. Drasztikus szemléletváltást igényelne, hogy nátriumfogyasztásunkat rövid időn belül harmadára csökkentsük.

– Portugáliában a legkedveltebb kenyér nátrium tartalma kilogrammonként 20 gramm volt, miközben a törvényi szabályozás 14 grammot engedélyezett. A sóbevitel csökkentésére ötéves programot indítottak: sportolók, művészek adták hozzá a nevüket, óriási volt a társadalmi nyomás, hogy a pékek is csökkentsék a kenyéráruk nátriumtartalmát. Egészen minimálisan mérsékelték, de már három év alatt populációs szinten a szisztolés vérnyomás értéke (a vérnyomás első értéke – a szerk.) 4 higanymilliméterrel csökkent, a stroke kialakulásának gyakorisága pedig 20 százalékkal volt kevesebb.

A táplálkozásból származó nátrium (só) több mint 70 százaléka a kész élelmiszerekből származik. Az OÉTI vizsgálta, hogyan változott az egyes pékáruk nátriumtartalma az elmúlt években Magyarországon. Míg 2006-ban egy zsemlében 1,36 gramm só volt, most 1,42 g. Míg korábban 10 dekagramm kenyérben 1,51 g, most 1,6 g. Orvosilag nagyon nehezen magyarázható meg ez a változtatás….

– Addig is, amíg az élelmiszeripar megmozdul, mit tehetünk mi magunk?

– Nézzük meg a vásárolt ételek nátriumtartalmát! Használjunk sóhelyettesítőket, fokozatosan csökkentsük a nátriumbevitelünket. Csapjuk be szervezetünket, szórjuk meg sóval csak az étel tetejét.

Sóhelyettesítő fűszer lehet a bazsalikom, a rozmaring, a kömény. A konyhasót helyettesíthetjük csökkentett nátriumtartalmú sókkal is.

– Mi a helyzet a vitaminokkal? A weben gyakran találkozni C-vitaminos készítmények hirdetésével, amelyek többek között a vérnyomás csökkenését is ígérik.

– A C-vitamin nagyon sok mindenre jól hat, de a vérnyomást nem csökkenti. A legígéretesebb jelölt az E-vitamin volt, de vizsgálat eredményei kimutatták, hogy az E-vitamin sem befolyásolja a vérnyomást.

– És mi a helyzet a fokhagymával, a levendulával és egyéb gyógynövényekkel?

– Ezeket mind nagyon pozitívnak tartom a hipertóniát megelőző állapotokban. Optimális vérnyomásnak a 120 higanymilliméter körüli vérnyomást tartjuk, magas vérnyomásról pedig 140-től beszélünk. 130-140 Hgmm között érdemes lehet fokhagymát, petrezselymet, levendulát fogyasztani!

A már kialakult magasvérnyomás-betegségre alkalmazni azonban aggályos. A vérnyomásérték beállítása komoly orvosi feladat, egy fokhagymáról, egy fűszernövényről nem tudjuk, hogy éppen miből mennyit tartalmaz.

Ha a magas vérnyomás betegség nem gyógyszeres kezeléséről illetve a táplálkozás kapcsolatáról beszélünk, akkor a testsúly csökkentését, az optimális testsúly elérését, a járványszerűen terjedő túlsúlyos állapot és az ahhoz társuló szénhidrát-, zsíranyagcsere megállítását tűzzük ki célul. A mozgás- és a táplálkozáskultúra fejlesztése eredményezheti csak a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését, illetve tartós egyensúlyi állapotát.

(Forrás: Magas vérnyomás: a kálium a barátod)