A kevés alvás kockázati tényező

Azok a serdülők, akik nem alszanak eleget, nem csak időtöbblethez jutnak, hogy tovább játszhassanak a számítógépen, vagy csetelhessenek a barátaikkal, hanem súlytöbbletet is szereznek.

Egy kanadai vizsgálat 723 serdülőt (átlag életkoruk 14,7 év) kérdezett alvási szokásairól, azonkívül az általuk fogyasztott ételekről és italokról, mellyel kalóriafogyasztásukat kutatták. Aktivitásuk mérésére a kísérleti alanyok 7 napon át gyorsulásmérőt viseltek magukon. Ez az eszköz, a lépésszámlálótól eltérően, három szinten méri a mozgást, ráadásul az adatokat az eszköz viselője nem látja.

A kutatók a serdülők testtömegindexét (BMI) és testzsírszázalékát is mérték. Az eredmények azt mutatták, hogy a kevesebb alvás nagyobb BMI-értékkel párosult. A két érték közötti kapcsolat különösen erős volt a középiskolai fiúk között. Lányoknál csak a hétvégi kevés alvás volt összefüggésben a nagyobb BMI-vel.

Az már régóta köztudott, hogy az alvás fontos az egészség szempontjából. A túlsúllyal és elhízással való kapcsolatát, fiatalokra és felnőttekre vonatkoztatva egyaránt, viszont még csak most kezdik észrevenni és tanulmányozni a kutatók.

Az étkezés is befolyásolja az alvást

Tény, hogy sok embernek vannak alvási problémái. Egészséges emberek több mint 40%-a állítja magáról, hogy nehezen alszik el, éjszaka felébred vagy reggel nem érzi kipihentnek magát.

Az alvásnak testi és szellemi összefüggései is vannak. Ha idegesek vagyunk, vagy bosszankodunk valami miatt, nyilvánvalóan nem fogunk eljutni az alvásproblémánk gyökeréhez mindaddig, míg fel nem dolgozzuk a minket foglalkoztató élethelyzetet.

Ugyanakkor az elfogyasztott ételek is befolyásolják az alvásunkat. Ahogyan nem tekinthetünk el a pszichológiai szempontoktól, ugyanúgy arra is ügyelnünk kell, mit és hogyan eszünk.

Minták és időzítés

Mindenki hallotta már a tanácsot, hogy „alvás előtt ne terheld túl a gyomrod”. Bár a tanács egyszerű, nem könnyű követni. Sokaknak pont a késő esti a fő étkezés, mivel nap közben nincs idejük élvezni az ételt. Sőt, annyira „kiéhezünk” napközben, hogy szinte már nem is törődünk az élvezettel. Csak legyen már végre valami a gyomrunkban! Ezzel aztán meg is alapozzuk a rossz éjszakát.

A nagy étkezés emésztést kívánt: aktivizálja a keringési rendszerünket, a gyomrunkat, a hasnyálmirigyet, a beleket körülfogó simaizmokat. Vagyis a szervezet egyáltalán nem pihen.

Ráadásul az emésztőrendszerünk álló helyzetben tud leghatékonyabban működni. Bár az étkezés utáni szunyókálás bevett szokás, az emésztés szempontjából nem ideális.

Mivel az ételekben lévő tápanyag és energia az étkezés után (és nem előtte) hasznosul, ezért visszamenőleg nem kompenzálja az egész napos tápanyaghiányt. A fő étkezésnek mindig a nap legnagyobb fizikai megterhelést jelentő része előtt kellene lennie. Az alvás a nap legkevésbé energiaigényes része. Bár azt mondjuk magunknak, kemény napunk volt és éhen halunk, de ilyenkor már késő, hogy jóvá tegyük a táplálkozásban már elkövetett hibákat. Érdemes egy kemény nap előtt megfelelően étkezni – és remélhetőleg már ez is megkönnyíti a napot.

Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy éhesen se menjünk aludni. Ez zavarhatja az alvást, mivel az agy nem jut elég glukózhoz.

(Forrás: Study Finds Inadequate Sleep A Risk Factor For Childhood Obesity, Especially Among Boys, Middle School Students, How do foods affect my sleep? angolból fordította: H.O.)