Manapság a reklámok tele vannak olyan diétákkal, amelyekkel állítólag rövid idő alatt sokat fogyhatunk, vagy bármit ehetünk, és mégis fogyunk. Az alábbiakban olyan igazságokat sorolunk fel, amelyeket a diétaipartól biztosan nem tudunk meg, de segíthetnek reálisabban látni a fogyást.

Többet kell mozogni, mint gondolnánk.

A jelenlegi ajánlások napi fél óra testmozgást javasolnak heti öt napon át, ebbe beleértendő a hólapátolás és a kertészkedés is, azonban egyes kutatási eredmények arra utalnak, hogy ha komolyan fogyni akarunk, kétszer ennyi mozgásra van szükség, minden nap. A legnépszerűbb mozgásforma a gyaloglás.

Nem minden diéta válik be mindenkinél.

Egy vegetáriánus például nem tudná tartani az Atkins-diétát, a lelkes focista utálná a konditermet, a későn kelőnek pedig nem férne bele a reggeli edzés. Hosszabb távon tudunk betartani olyan diétát és mozgástervet, amely saját ritmusunkhoz, étrendünkhöz és kedvelt mozgásformáinkhoz igazodik.

Egy félórás séta nem egyenlő egy tortaszelettel.

Könnyen túlbecsüljük, mennyi kalóriát égettünk el testmozgás során, viszont rendszerint alulbecsüljük az ételek kalóriatartalmát. Mozgás után sem ehetünk bármit, főleg ha fogyni akarunk, mivel csökkentenünk kell a kalóriabevitelt is.

Igenis van idő mozogni.

Ha van időnk arra, hogy megnézzük e-mailjeinket, kedvenc sorozatunkat, internetezzünk, vacsorázni menjünk a barátainkkal, ruhákat vásárolgassunk, akkor van időnk mozogni is. Lehet, hogy ehhez fel kell áldoznunk alvás-, tévé- vagy szabadidőnkből, de egészségünk meghálálja ezt.

Nem fogunk fogyni, ha valamiből többet eszünk.

Időről időre előkerül, hogy ha valamiből többet fogyasztunk, fogyhatunk, de ez eddig még semmiről nem bizonyosodott be. A boltok polcain mégis ott sorakoznak a zsírszegény joghurtok, a light chipsek és teljes kiőrlésű kekszek, azonban valójában a fogyáshoz kevesebbet kell enni, nem többet.

Nem mindegy, miből visszük be a kalóriákat.

500 kalóriányi üdítő üres kalória, míg ha ugyanezt csirkéből és brokkoliból visszük be, hozzájutunk számos tápanyaghoz, és jól is lakunk. Mindegy, hogy a fogyáshoz több kalóriát égetünk el vagy elkerülünk egyes ételeket, korlátozzuk minimálisra az üres kalóriák fogyasztását.

A genetika is nehezíti a fogyást.

Az ősidőkben, amikor nem volt mindig élelem, a szervezet megtanulta, hogyan raktározza a kalóriákat. Manapság azonban a fejlett világban ritkán vannak szűkös idők, testünk mégis raktároz, ezért fordulhat elő, hogy fogyás után kevesen tudják megtartani az elért súlyt. Kellő szorgalommal és odafigyeléssel azonban ez lehetséges.

Környezetünk is ellenünk dolgozik.

Sok társadalomban nagy a nyomás, hogy akkor is együnk, ha esetleg nem is vagyunk éhesek és egy idő után az emberek nem érzékelik az éhség-jóllakottság jelzéseit. Emellett az egészséges ételek a legtöbb helyen drágábbak és nehezebben hozzáférhetők. Azonban az élet más területein is „diétázhatunk”. Nézzünk kevesebb tévét és így elkerülhetjük az egészségtelen ételek reklámjait, járjunk kevesebbet gyorsétterembe, kerüljük el a rossz befolyást jelentő barátokat és autózás helyett sétáljunk vagy biciklizzünk.

Lehet, hogy nem is kell fogynunk.

Sokan nem az egészség miatt fogynak, hanem a pénz, a divat és a lehetetlen ideálok miatt. Akkor is lehetünk fittek és egészségesek, ha nem vagyunk soványak, az extrém vékony és kövér emberek egészsége azonban nagyobb veszélyben van.

Hosszú távú életmódváltásra van szükség.

Nem elég csak lefogyni, az egészséges életmódot hosszútávon fenn kell tartani, hogy megelőzzük a visszahízást.

(Forrás: 10 diétaigazság, amelyet nem szívesen hallunk)