A zene nemcsak ellazít, megnyugtat, felpörget, kikapcsol, hanem – a legújabb kutatások szerint – javítja a tanulási képességeket és a nyelvérzéket is.

Zene és érzelem

Ha bánatosak vagyunk vagy ha kicsattanunk a boldogságtól, ha elfáradunk, ha tele vagyunk erővel, mindig jól esik zenét hallgatni. A zene szeretete nem új keletű dolog, több mint 300.000 évvel ezelőtt az emberek már játszottak csontfurulyán és ütőshangszeren is. Az emberek nagy többsége azért hallgat zenét, mert az hangulatokat és érzelmeket vált ki belőle. John A. Sloboda amerikai kutató kimutatta, hogy egy kutatás során a vizsgált személyek több mint 80 százaléka valamilyen testi reakcióval (borzongás, sírás, nevetés) reagált a zenére. Egy másik alkalommal a kutatók különböző zenéket hallgattattak a vizsgált személyekkel, miközben mérték és rögzítették szívritmusukat, vérnyomásukat és légzésüket. Az eredmények azt mutatták, hogy a különféle zenetípusok eltérő hatással voltak az emberekre, de minden esetben valamilyen érzelmet váltottak ki belőlük.

Mozart-hatás

Az úgynevezett Mozart-hatásról először 1993-ban Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa számolt be. Rauscher kutatásából kiderült, hogy azok a diákok, akik tíz percen keresztül részleteket hallgattak Mozart szonátájából, sokkal jobban teljesítettek egy logikai teszten, mint azok, akik kortárs zenét vagy semmilyen dallamot nem hallgattak. Bár ez az eredmény megmozgatta a közvélemény fantáziáját, a tudományos világ eléggé szkeptikusan fogadta. Sokan úgy gondolják, hogy Mozart mellett a pop zene is hasonló hatást tud kifejteni, mások pedig kételkednek a zene és a tanulás közötti összefüggésben.

Muzikális gondolkodás

Pár héttel ezelőtt a Nature Reviews Neurosdence című folyóiratban napvilágot látott elemzés szerint hangszer- vagy zenetanulás közben javulnak a tanulási képességek és a nyelvérzék is fejlődik. Nina Kraus és Bharath Chandrasekaran, a Northwestern Egyetem tudósai szerint ez azért van, mert zenetanulás során fejlődik, erősödik az agy hallással kapcsolatos funkciója, ami pedig hasznunkra válhat a beszédben, a tanulásban, az olvasásban vagy az idegen nyelvek elsajátításában. Nem csoda, hiszen a zene nagyon hasonlít a nyelvhez: mondattani elemekből áll és ezeket az elemeket különféle szabályok irányítják.

Zene és tanulás

A vizsgálatok azt mutatják, hogy egy zenét tanuló gyermek agya sokkal fittebb, mint hasonló korú, de zenei képzettséggel nem rendelkező társainak. A muzikális fiatalok érzékenyebben reagálnak a beszéd közben bekövetkező hangmagassági változásokra, tehát könnyebben el tudják dönteni egy mondatról, hogy az kérdő, állító vagy felszólító-e, meg tudják ítélni a beszélő érzelmeit. A zene emellett gazdagabb szókincset is eredményez, ami az idegen nyelvek elsajátításában is nagy segítséget jelent. Kutatások emellett azt is bizonyítják, hogy a zenetanulás a tanulási nehézségek esetén is hasznos lehet. A diszlexiások esetében például a zenei képzés azokat az idegi folyamatokat erősíti meg, amelyek náluk gyakran hiányoznak.

A sikeres tanulás titka

Természetesen nemcsak Mozart zenéje kell ahhoz, hogy a memóriánk fittebb legyen vagy, hogy könnyebben menjen a memorizálás. Néhány jó tanács a sikeres tanuláshoz:

• Teremtsük meg a tanuláshoz megfelelő környezetet – a hőmérséklet inkább legyen kicsit hűvösebb, mint túlfűtött.
  45 percenként tartsunk szünetet, ilyenkor egy-két percre hangosítsuk fel a zenét is, próbáljunk meg kikapcsolni.
  Tartsunk rendet magunk körül- rendezett környezetben ugyanis könnyebb az odafigyelés
  Miközben tanulunk igyunk sok teát, az serkenti az agyműködést.

Forrás: Why music is good for you, Lernen mit Musik, fordította: Takács Bíborka