Egyre korábban kezdődik ma a lányoknál a pubertás, gyakran 10 éves kor előtt. A jelenség valószínűleg összefüggésben van az elhízással vagy a táplálékláncba bekerülő vegyi anyagok mennyiségének növekedésével. A kutatók szerint az élelmiszerekben felhalmozott vegyi anyagok okozzák a legtöbb gondot.

A vegyszer nem csak egyszer hat

A Times szerint az elhízás is növeli a korai érés kockázatát, mivel az inzulin szint megnő, és a hormonok könnyebben tudnak átalakulni ösztrogénná, ráadásul a szervezet sokkal jobban eltárolja a környezetből származó mérgeket. Mindez korai éréshez vezet. Önmagában az elhízás nem tehető felelőssé, de az elhízást okozó étrend igen. Dr. Mercola, az ismert amerikai orvos-szakíró már 10 éve is felfigyelt a jelenségre és a vegyi adalékanyagokkal terhelt állati tápokra vezeti vissza? Az állatok húsába táplálékkal bekerülnek a vegyi anyagok, főként a PBB (polibrómozott bifenil) és a vegyszermaradványokkal együtt mi is elfogyasztjuk. A vegyszerek az emberi szervezetben is felhalmozódnak és még az utódok szervezetébe is bejutnak. A mai lányok azoknak a nőknek a leszármazottai, akik 1973 körül még fogyasztottak PBB-vel szennyezett állati eredetű ételt. A szennyezett ételnek kitett anyák lányai gyakran 12 éves koruk előtt kezdenek menstruálni. Ez volt a korai pubertással kapcsolatos második tanulmány, mely egy konkrét vegyülettel hozta kapcsolatba a korai érést.

Sok hús – korai érés

A Public Health Nutrition újság 2010 júniusában megjelent cikke a nagyobb mennyiségű húsfogyasztáshoz köti a jelenséget. A Brighton Egyetem kutatói szerint a lányok 49 százaléka akár heti 12 alkalommal vagy többször fogyaszt húsos ételt 7 éves kora körül. Közülük többen kezdtek menstruálni 12 és fél éves korban vagy előbb, mint azoknál, akik csak heti 4 vagy kevesebb alkalommal ettek húst (a lányok 35 százaléka). Ez azonban nem csak a korai érés kockázatát rejti magában, hanem rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a csontritkulás is nagyobb eséllyel fordul elő. Kutatók 3298 lány táplálkozását követték Bristolban, és 3, 7 valamint 10 éves korukban adatokat gyűjtöttek a napi táplálékbevitelükről. Az USA-ban egy 1909-es és 2007-es felmérés összehasonlítása arra mutatott rá, hogy az éves húsfogyasztás 56 kg-ról 90 kg-ra nőtt, míg a sajtfogyasztás kilencszeresére nőtt.

Az élelmiszerekben rejtőző hormonok (állati eredetű ételekben főleg) és az ösztrogén-hatású vegyületek felhalmozódnak az állatok húsában és a tejtermékekben. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyező Hivatal (FDA, US Food and Drug Administration) hatféle szteroid engedélyez az élelmiszergyártásban: ösztradiol (természetes női nemi hormon), progeszteron (természetes női nemi hormon), tesztoszteron (természetes férfi nemi hormon), zeranol (szintetikus növekedési hormon), trenbolon-acetát (szintetikus növekedési hormon), melengesztrol-acetát (szintetikus növekedési hormon). A szarvasmarha és birka tenyésztők használhatják, a baromfi és sertéstenyésztők nem. Ezen túl a leggyakoribb húsfélék más vegyi anyagokat is tartalmaznak, például rovarölő maradványokat, melyek a gabona alapú takarmányból jutnak az állati szövetekbe. A növekedési hormonok a tejbe is bejutnak, a borjak, bárányok és gidák így gyorsabban nőnek – de, ha iparilag termelt tehén vagy juh vagy kecsketejet fogyasztunk, mi is ugyanazt isszuk, amit ők. Ez a mesterséges hormon okozhat mellrákot, végbélrákot és prosztata rákot. A csomagoláson nem kötelező feltüntetni, hogy az állatokat kezelték-e hormonokkal vagy sem, de az organikus termékekben nincs. Sok márka esetén ráírják a csomagolásra, hogy „hormonmentes”, de a pasztőrözött tejekkel szemben eleve legyünk szkeptikusak. Aki teheti, váltson organikusan tenyésztett állatoktól származó termékekre, melyek legelő állatoktól származnak és közvetlenül olyan gazdától vásároljon húst és nyers tejet, aki biztosan nem kezeli hormonokkal az állatait.

Rovarölők és permetszerek maradványai, GMO szója

Nem csak hormonok vagy műanyag maradványok okozhatnak gondot, hanem más, környezetre és a szervezetre káros anyagok is kerülhetnek az ételbe: rovarölő és permetezőszerek. Sokat betiltottak már, de néhány régi szer maradványai még a mai napig megtalálhatók a talajban, az állatok húsában és sajnos a korábbi generációk során felnőtt nők szervezetében is. Ilyen a PCB, a DDE és a DDT (a DDE a DDT egy újabb változata). Ezek mind ösztrogén hatású vegyületek és a nemi hormonok termelésére hatással vannak. A perfluoroktánsav (PFOA), mely néhány „leragadás mentes” főzőedény bevonatában található (teflon), szintén ezek közé a veszélyes vegyületek közé sorolható.

Gyerekek esetén kerüljük a szója termékeket, ha nem jelölik a címkén, hogy biztosan nem génmódosított terményből készült és ha nem fermentált (erjesztett). Egy adag ilyen szójatermék annyi ösztrogén hatású vegyületet tartalmaz, ami akár napi 5 darab fogamzásgátló tablettával ér fel Sok bébi tápszer is tartalmaz szója fehérjét. A várandósság alatt is ajánlott kerülni a nem fermentált szójatermékeket. Az ösztrogén-hatás növeli a mellrák kockázatát is. A szója jelen van sok élelmiszerben adalékként is és 95 százaléka génmódosított állományból származik. Sokaknál allergiát okozhat.

Óvjuk a családot a vegyi hatásoktól

Az amerikai élelmiszergyártásban közel 75 000-féle vegyi anyagot használnak a gyártás során, melynek jelentős részét soha ne vizsgálták meg biztonság szempontjából. Ahol csak lehet kerüljük el az ismeretlen és kimondhatatlan nevű adalékokat, olvassuk el a címkéket és tájékozódjunk afelől, mi van az ételben.

• Fogyasszunk organikusan termesztett, gyártott élelmiszert, melyek mentesek a hormonoktól, permetszerektől és rovarirtóktól, GMO-tól.
  Kerüljük az erősen feldolgozott, tartósított ételeket, fogyasszunk minél több nyers, friss ételt. Kerüljük a legtöbb adalékanyagot, mesterséges édesítőt, szója adalékot, színezékeket, tartósítókat.
  Tároljuk az ételt, italt porcelán vagy üveg edényben, NE műanyagban, kerüljük a fém dobozos konzerveket. Ezek nagy valószínűséggel tartalmaznak BPA-t.
  Használjunk üvegből készült vagy garantáltan BPA-mentes cumisüveget és edényeket a babák etetéséhez.
  Győződjünk meg arról, hogy a gyerek játékai nem tartalmaznak semmilyen káros anyagot: BPA és ftalát-mentesek, főként azok, amiket a baba a szájába vehet: rágókák, csörgők, cumik.
  Kerüljük a lehetséges flatlát-forrásokat.
  Törekedjünk a természetes kozmetikumok, piperecikkek használatára (sampon, fogkrém, krém), kerüljük a mesterséges illatokat, melyek felboríthatják a homonális háztartást. Kerüljük a mesterséges légfrissítőket, textillágyítókat is.
  Teflonos edény helyett használjunk kerámiát vagy üveget, rozsdamentes fémet.
  Lakásfelújításnál váltsunk „zöldre” – váljunk meg a PVC burkolatoktól és a hagyományos festékektől. Ahol csak lehet váltsunk természetes, vegyianyag-mentes bútorra és burkolatra, szövetre.
  Műanyag zuhanyfüggöny helyett használjunk vízálló textilt.

(Forrás: Girls now begin puberty aged 9, More Meat Consumption Leads to Earlier Puberty for Girls, angolból fordította: G. Á.)