A gépjárművek, különösen a személyautók túlzott városi használata komoly egészségügyi kockázatokat okoz. Ezért lett az Európai Mobilitási Hét idei központi mottója a „Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!” jelmondat. A 2010-es Európai Mobilitási Hét átfogó témája az egészség és a mobilitás.

Túl sok az autó

Az Európai Mobilitási Hét 2002 óta minden évben szeptember 16. és 22. között kerül megrendezésre az európai városokban. Az első autómentes napot 1997-ben rendezték meg Franciaországban, s azóta folyamatosan egyre több európai város csatlakozik a nagy tömegeket megmozgató eseményhez. Magyarországon idén közel 90 település csatlakozott a felhíváshoz és készül színes, változatos helyi programokkal, ami nagyon szép eredménynek számít (2002-ben 40 város vett részt a rendezvénysorozatban). Budapest 2008-ban nyerte el az Európai Mobilitási Hét Díját, színvonalas és sokszínű programkínálatával!

A Mobilitási Hét célja, hogy felhívja a városlakók figyelmét a motorizáció káros hatásaira, illetve hogy alternatív, fenntartható és egyben egészségesebb megoldásokat mutasson a helyváltoztatásra, ösztönözzön a lokális megoldásokra, népszerűsítse a közösségi közlekedést a városi döntéshozók és közlekedő emberek körében is. Az akció alkalmat ad arra, hogy az emberek elgondolkodjanak arról, valójában mire is szolgálnak a városi utcák és megvitathatják a városok előtt álló kihívások konkrét megoldási módjait. Az utóbbi évek jelentős gépjárműforgalom-növekedése, elsődlegesen a városokban, a polgárok heves tiltakozását váltotta ki az általa okozott zaj, levegőszennyezés és zsúfoltság miatt. A Hét rendezvényei, illetve az Autómentes Nap miatt 2010 szeptember 16-22-ig több helyen forgalomkorlátozás lép életbe a főváros területén.

Kedden 21-én, Budapesten Alternatív Autó Bemutató a Nyugati téri óránál és a Mobilitási héthez kapcsolódó rendezvények közül érdemes ellátogatni a szeptember 21-ig Szentesen látható „Tükörben a Világ” c. vándorkiállításra, mely a fenntartható fejlődésről és az emberi természetről szól. A kiállítás több helyen foglalkozik a mobilitás kérdésével, többek között láthatunk egy földgömböt, amelyen szemléletesen látható, hogy annyi gépkocsi van a világon, hogy azok 80-szor érnék körbe Földünket.

Mobilitási hét az egészség jegyében

A városi közlekedés egészségre és környezetre is károsan hat ezért az Európai Mobilitási Hét 2010 központi mottója a „Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!” jelmondat lett. Arra figyelmeztet, hogy a gépjárművek, különösen a személyautók túlzott városi használata komoly egészségügyi kockázatokat rejthet. Ilyenek például a közlekedési balesetek miatti személyi sérülések, a levegőszennyezés következtében kialakuló légzőszervi betegségek, a mozgásszegény életmód miatti túlsúly vagy az egyre többeket érintő szív- és érrendszeri problémák.

Szeptember 22-én, az Európai Autómentes Napon az autóforgalom elől elzárnak egy vagy több utcát, amelyet az egész nap folyamán csak a gyalogosok vagy a kerékpárral, tömegközlekedési eszközökkel közlekedők használhatnak. Szerdán, 22-én Körúti Piknik vár mindenkit a Margit-hídtól a Nyugati térig, ahol korszerű buszok bemutatóján ismerkedhetünk a jövő közösségi közlekedési járműveivel.

A városi kerékpározás a légszennyezés ellenére is egészséges

A városi kerékpározás egészségre jótékony hatásai felülmúlják a szennyezett levegő és a balesetek kockázatát. A vizsgálat során a holland Utrecht Egyetem kutatói nemzetközi tanulmányok adatait elemezték, és sorra vették a városi biciklizés minden előnyét, valamint olyan hátrányait, mint a kipufogógáz belélegzése, és a nagy forgalomban előforduló balesetek kockázata. Majd megpróbálták felbecsülni, hogy hogyan hatna a közegészségre, ha 500 ezer holland egyszerre váltana autóról biciklire, és 8-12 kilométert tekerne egy nap. Igaz, hogy a városi forgatagban való kerékpározás során, még ha rövid ideig tekerünk is, belélegezzük a kipufogógáz alkotórészeit, a porszemcséket és a kormot, ami légzőszervi és szívproblémákhoz vezethet. Mivel a biciklisták általában szaporábban veszik a levegőt, ők még többet lélegeznek be a szennyezett levegőből. A kutatók a baleseti halál kockázatát is számításba véve arra jutottak, hogy kilométerenként négyszer akkora a kerékpárosokra leselkedő kockázat, mint az autósokra. Mindezek ellenére a tanulmány kimutatta, hogy Hollandiában a kerékpározás egészségre mért pozitív hatásai legalább kilencszerese az ezzel kapcsolatos kockázatoknak. Ha az emberek átváltanának autóról biciklire, a rendszeres mozgásnak köszönhetően átlagosan 3-14 hónappal élnének tovább. Életünk átlagosan 0,8 – 40 nappal rövidülne meg a szennyezett levegő belélegzésének következtében, és átlagosan 5-9 nappal lenne rövidebb egy fatális baleset esetén. A tanulmány az Environmental Health Perspectives című online folyóirat június 30-i számában jelent meg. A kutatók hozzátették, hogy a napi 500 ezer autóút kiküszöbölése is jótékony hatással lenne a közegészségre, ugyanis ezzel sem szennyeznék a levegőt. Ezen kívül akár már napi néhány perc kerékpározás is segíthet a felesleges kilók leolvasztásában vagy szinten tartásában. A túlsúlyos, vagy elhízott nőknél heti 2-3 óra kerékpározással megelőzhető, hogy további súlyfölösleget szedjenek fel. A korlátozott időben végezhető edzőtermi órák helyett a kerékpározás a mindennapi életben tetszés szerinti időben választható, ráadásul ezzel a sporttal az autóban, utazással töltött idő is csökkenthető.

Egyre többen kerekeznek itthon is, de még mindig kevesen

Egy 2010 tavaszán végzett magyar felmérés szerint több férfi pattan kétkerekűre, mint hölgy, de összességében többen szavaznak egyéb megoldásokra a kerékpár helyett, mint ahányan a kétkerekűvel közlekednek – derül ki a Magyar Kerékpáros Klub által közzétett felmérésből. A TNS Hungary által készített felmérésből kiderül, hogy a magyar lakosság 60 százaléka két hét alatt egyszer sem ül kerékpárra. A férfiak esetében ez az arány kicsit jobb, ott 43 százalék a rendszeresen kétkerekűt választók aránya. Nem meglepő módon a hatvan év fölöttiek esetében is kisebb az arány, mint az átlag: az idősebbek 34 százaléka választja rendszeresen ezt a közlekedési eszközt. Regionális különbség is van: míg a Nyugat-Dunántúlon 47 százalék, addig az Észak-Alföldi területeken 63 százalék pattan fel drótszamarára rendszeresen. Legkevesebben Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúli régióban használják rendszeresen kétkerekűjüket (26 és 27 %). Látványos a különbség a főváros és a vidéki kisebb települések között is: Budapesten mindösszesen 16 százaléknyian választják ezt a közlekedési formát, míg vidéken minden második ember használja. A vidéki nagyvárosokban jellemzően 25 százalék körüli az arány. A statisztikák szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 14, a magas beosztásúak körében pedig 15 százalék a rendszeresen tekerők száma. Eltérés van a szabadidős célokból történő kerékpározás esetén a 30 év alattiak és a többi korosztály között. Előbbi kiemelkedik a többitől ilyen célú tevékenység terén. Szabadidejüket legtöbben a középső régióban, azon belül is Budapesten töltik kerékpáron, a fővárosban 11 százalék választja szabadidős tevékenységhez a kerékpárt az ezerfős minta alapján.

(Forrás: Mobilitási hét 2010, Vendégváró a Fővárosi Autómentes Hétvégére, Minden hatodik fővárosi, és minden második vidéki bringázik,
A városi kerékpározás a légszennyezés ellenére is egészséges, Képek: Konkam Stúdió, Öko-Pack Nonprofit Kft.)