A képernyőre meredő gyermeket nem csak az agresszív és szexuális tartalmú műsoroktól kell védeni. Az elektronikus média mentálisan is „átprogramozza” a gyerekeket és az agy kémiáját is megváltoztatja újabb kutatások szerint. Pszichés problémák és fejlődési zavarok okozója a lehet a túl korai és túl sok tévézés gyerekkorban.

A tévé az agy kémiáját is megzavarja

A tévé körüli vita leginkább a reklámok és erőszakos, szexuális tartalmú filmek pszichés hatásáról folyik, de ennél sokkal több zavart is okozhat a fiatal szervezetben. A gyermekek érzékeny szervezetét megzavarja az elektromos készülékekből sugárzó elektroszmog, és erős agymosásnak teszi ki a gyerekeket – pszichés értelemben is. Dr. Eric Sigman brit pszichológus kutatási eredményei szerint az agy kémiai szervezését is megzavarja, nem csak a pszichét. A TV és a számítógép képernyőjét nézve megváltozik az agy kémiai működése, mert másképpen kell feldolgozni az onnan kapott információt. Az így keletkező vegyületek szinte narkotikumként hatnak és megbénítják az agy olyan területeit, melyeket más tevékenységek közben használunk, például olvasáshoz. Minél többet nézzük a tévét, az agy annál könnyebben ugrik át befogadó, passzív állapotba, így az onnan beáramló információ úgy áramlik be a tudatunkba, hogy nem veszünk részt benne. Ez természetesen minden hirdető álma, mely sok pénzt hoz a hirdető cégek konyhájára. A TV az agy melatonin-termelését is megzavarja Dr. Sigman szerint, mely az alvás során játszik fontos szerepet és korai pubertáshoz vezethet.

Nem elég a mozgás, ha nem kapcsoljuk ki a tévét

Az eddig felsorolt érvek alapján nem kétséges, hogy minél inkább le kell csökkenteni a gyermekek média előtt töltött idejét. Nem elég, ha néha elvisszük őket kirándulni vagy focizni, ha továbbra is a képernyő előtt gubbasztanak, amikor csak lehet. Ösztönzzük a gyereket minél több fizikai aktivitásra, és korlátozzuk a tévé és számítógép, DVD, video és videojátékok használatát a lehető legkevesebbre. Legalább napi 30 perc intenzív mozgásra van szükség a túlsúly megelőzőséhez, de jobb, ha legalább 60 percre növeljük az időt, lehetőleg a szabadban, még akkor is, ha a gyerek nem túlsúlyos. Akár elhízott, akár nem, még iskola után is ösztönözzük minél több mozgásra és a képernyőtől független szórakozásra, kikapcsolódásra: kreatív játékokra, szabadtéri, közösségi szórakozásra, olvasásra, amikor már tud olvasni – ha még nem, inkább olvassunk neki mi mesét. Ez mentálisan és fizikálisan is jobban fejleszti a képességeit. Vigyük el a játszótérre, hadd menjen a mászókára, rollerezzen, hintázzon, görkorizzon, biciklizzen kedvére, labdázzon a barátaival. Hagyjuk játszani, amennyit csak akar.

A gyerek ösztönösen jól mozog

Amikor már elég nagy, szervezettebb tornára is vigyük el: aerobicra, intervall edzésre, kardio és súlyzós edzésre – vagy sétáljunk a kutyával, menjünk vele kerékpározni. Ha testnevelés tagozatra jár, magától is inkább a mozgást fogja választani még iskola után is. Érdekes, hogy a gyerekek ösztönösen intervall típusú mozgásokat végeznek akkor is, ha játszanak, még a legkisebbek is 7-8 gyors szakaszt képesek egymás után lefutni és tele vannak energiával Később sajnos a passzív életmód miatt leszoknak erről. És természetesen a szülői minta is fontos: mutassunk példát nekik aktív életmóddal. Ha a gyerek azt látja, hogy mi is pozitívan állunk a testmozgáshoz, kitartóbb és frissebb, aktívabb lesz. Ráadásul, sokkal élvezetesebb és érdekesebb együtt elmenni mozogni, kirándulni a családdal, mint egyedül. Az együtt töltött idő minősége is jobb lesz, összehozza a családtagokat a közös élmény: bringázás, túrázás, kenuzás, úszás és más sportok, amit együtt is gyakorolhatunk. Ha sportra, mozgásra akarjuk nevelni őket, videojáték helyett vegyünk nekik sportszereket. Így a képernyő előtt töltött időt észrevétlenül csökkenthetjük és fizikálisan, mentálisan és érzelmileg is egészségesebbek lesznek.

(Forrás: Exercise Doesn’t Make Up For Kids’ Screen Time, Children’s Screen Viewing is Related to Psychological Difficulties Irrespective of Physical Activity, angolból fordította G.Á.)