A fejlett országokban az életszínvonal-növekedéssel együttjáró javuló higiéniai viszonyok kapcsolatba hozhatók az autoimmun és allergiás betegségek terjedésével – állítja az ausztráliai Centenáriumi Intézet egy munkatársa.

A The Conversation oldalain olvasható publikációban Barbara Fazekas de St Groth professzorasszony a higiéniai hipotézist mutatja be, mely az életszínvonal-növekedés és egyes immunológiai alapú betegségek (allergia, 1-es típusú cukorbetegség, szklerózis multiplex) között kapcsolatot veti fel. A higiéniai viszonyok javulása során az egyén kevesebb mikroorganizmussal érintkezik, azonban a felelős kórokozókat mindeddig nem sikerült leírni.

A professzorasszony szerint a jelenség kulcsa az immunrendszer speciális elemei, a T-sejtek lehetnek, ezek közül is a szabályozásért felelős típusok (T-reg). Ezek kontrollálják a nem kívánt immunválaszt, ami az autoimmun, és az allergiás betegségekre jellemző. Azonban kiderült, hogy az immunelemek 90 százaléka a gyomor-bélrendszer területén található meg. A higiénia hipotézis szerint a korai élet során a bélrendszerünk baktériumokkal való találkozása befolyásolja a normál bélflóra összetételét, és a később hosszú távú hatása van az immunrendszer működésére.

A bélbaktériumok immunrendszeri hatásait csak most kezdjük megérteni, ugyanis ezek közül sokat kísérletes körülmények között nem tudnak tenyészteni. Az újabb felfedezések a baktériumok genetikai állományának vizsgálataihoz köthetők. Ennek feltérképezését tűzte ki céljául a Humán Mikrobiom Project – mely a Humán Genom Projecthez hasonló vállalkozás.

(Forrás: Medipress)