Két egymástól független, friss tanulmány szerint bármilyen egészséges is a vegetáriánus, a vegán vagy a nyers diéta, evolúciós szempontból egyáltalán nem számítanak „természetesnek” az ember számára. A tanulmányokból az derül ki, hogy az ősember agyának drámai mértékű növekedése néhány millió év leforgása alatt a hús és a főtt ételek fogyasztásának köszönhető.

A kutatók úgy vélik, ilyen nagymértékű agyfejlődés elképzelhetetlen lett volna nyers, vegán étrenddel. Ez a kijelentés azon a tényen alapul, hogy a modern ember agya nyugalmi állapotban a test összes energiájának 20 százalékát használja fel, ami kétszer akkora, mint a többi főemlős esetében. E hatalmas energiaigény kielégítéséhez pedig hús és főtt ételek fogyasztására volt szükség.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált egyik tanulmány több főemlős agyméretét vizsgálta. Az állatfajok esetében általában a nagyobb testmérettel nagyobb agy jár együtt. Az ember azonban kivételesen nagy aggyal rendelkezik a testéhez viszonyítva, míg a gorilláknak, melyek háromszor akkorák, mint az ember, kisebb az agyuk, és harmad annyi idegsejtet tartalmaz. Mi lehet ennek az oka? A válasz valószínűleg a gorillák nyers, vegán étrendjében rejlik, ami miatt órákon keresztül kénytelenek kizárólag növényekkel táplálkozni ahhoz, hogy elfogyasszák a tömegük fenntartásához elegendő kalóriát.

A Rio de Janeiró-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy ahhoz, hogy a gorillákban az emberekhez hasonló agy fejlődjön ki, további 733 kalória bevitelére lenne szükség naponta, amihez napi két órával több táplálkozási időre lenne szükség. A gorillák már így is a 12 órás nappali időszak közel 80 százalékát táplálkozással töltik.

Az ősembernek hasonló módon körülbelül napi kilencórányi táplálkozásra lett volna szüksége az elegendő kalória beviteléhez, ennyi élelem begyűjtését azonban körülményei nem tették volna lehetővé. A főzéssel viszont az ételek egész évben fogyaszthatóvá válnak, ráadásul a növényekből és a húsokból is több tápanyag és kalória szabadul fel. A kutatók tehát úgy vélik, bár természetesen napjainkban már meg lehet élni a kizárólag nyers ételeket tartalmazó étrenden, ez az emberi faj megjelenésekor valószínűleg lehetetlen lett volna.

A PLoS ONE folyóiratban megjelent másik kutatásban egy Tanzániában feltárt 1,5 millió évvel ezelőtt meghalt őskori kisgyermek maradványait vizsgálták. A gyermek koponyacsontjának darabjaiban porotikus hiperosztózist mutattak ki, ami arra utal, hogy a gyermek vas-, valamint B₉ és B₁₂ vitaminhiányban szenvedett. Ezt az okozta, hogy étrendjében nem szerepeltek az állati eredetű élelmiszerek, amelyekre fajtájának szüksége van. Mivel a gyermek az elválasztási életkor körül volt, vagy az édesanyjának anyatejében nem volt elég a kulcsfontosságú tápanyagokból, vagy a gyermek nem fogyasztott eleget a tápanyagokból közvetlenül húsokból vagy tojásból.

Bárhogyan is történt, a kutatást vezető Manuel Domínguez-Rodrigo, a Madridi Egyetem régésze szerint a felfedezés arra utal, hogy a hús állandó, nem csupán időnként előforduló részét képezte az előember étrendjének több mint 1 millió évvel ezelőtt.

Mindkét kutatás készítői hozzáteszik azonban azt is, hogy a mai lehetőségek miatt egyre többen választják a vegetáriánus vagy vegán étrendet. A szívet károsító telített zsírokat tartalmazó feldolgozott állati termékeket figyelembe véve pedig a növényi alapú étrend valóban egészségesebb lehet. Eredményeik összefoglalásaként azonban hangsúlyozzák, hogy bár a vegetáriánus, a vegán vagy a nyers diéta elkezdését az egészségtől a környezetig számos indok alátámaszthatja, az evolúció azonban semmi esetre sem tartozik ezen okok közé.