Megvan a „csodaszer”, ami nemcsak az elhízás és a cukorbetegség kialakulását akadályozza meg, hanem a depresszió, a szorongás és bizonyos rákfajták kockázatát is csökkenti – jelentette be Dr. James Brown a Brit Tudományos Fesztiválon. A harminc perces rendszeres testmozgás az említett előnyök mellett még a mozgáskorlátozottság esélyét is csökkenti.

Továbbá a fentiek mellett 40 százalékkal visszaszorítja a combnyaktörés előfordulását az időseknél, javítja a mentális képességeket, lassítja az Alzheimer-kór előrehaladását, felére csökkenti az ízületi fájdalmakat, növeli az energiaszintet, mérsékeli a fáradékonyságot, valamint összességében 23 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát.

„Ezeket a változásokat nem a maratoni futóknál figyeltük meg, nem azoknál, akik súlyzókat emelgetnek az edzőteremben, és nem is azoknál, akik órákat töltenek a futógépen. Hanem azoknál, akik napi félórát sétálnak” – magyarázta Dr. Brown, az Aston Egyetem munkatársa. „Bárki élvezheti az említett egészségügyi előnyöket, csökkentheti a felsorolt betegségek kockázatát, csak maradjon fizikailag aktív, és szánjon időt napi félóra sétára” – tette hozzá a szakértő.

Dr. Brown hangsúlyozta a szervezet „használd vagy elveszíted” működési elvét, amelyen a mozgékonyság megtartásának fontossága alapul. A huzamosabb ideig tartó inaktivitás ugyanis behozhatatlan izomveszteséggel járhat a kor előrehaladtával, ami jelentősen rontja az életminőséget. A kutató kollégáival együtt úgy tesztelte a csekély mozgás hatását, hogy önként jelentkezők egyik lábát begipszelte két hétre, idősekét és fiatalokét egyaránt. Utóbbiak kétszer annyi izmot veszítettek – valószínűleg azért, mert nagyobb izomtömeggel is indultak –, ám gyorsan regenerálódtak a gipsz eltávolítása után: mindössze négy hét múlva. Az idősek azonban nyolc hét után sem tudták visszanyerni a korábbi izomtömegüket.

„Az inaktivitás tehát nem más, mint lépcső a kiszolgáltatottsághoz” – összegezte Dr. Brown.