Sokan azt hiszik, hogy a bulimia csak kamaszkorban jelenhet meg, ám kutatók szerint akár sokkal korábban is. Nagyon sok kicsinek van olyan mentális gondja, mint például a szorongás, a figyelemzavar, és a kisgyerekek csaknem 23 százaléka vallotta be, hogy csúfolták vagy bántották már a külseje miatt. Ez pedig az étkezési szokások megváltoztatásához vezethet.

Kanadai szakértők 215 nyolc és tizenkét év közötti, evési problémákkal küszködő csemetét vettek górcső alá. Több mint 15 százalékuk hánytatta magát alkalmanként, 13 százalékuknak pedig bulimiás viselkedésmintái voltak. 52 százalékuk legalább egyszer kórházba került emiatt, 48 százalékuk pedig járóbeteg-ellátásban részesült.

A bulimia falási rohamok és hánytatással vagy hashajtózással járó „tisztulási” szakaszok váltakozásából álló betegség.

„Sokan azt hiszik, hogy a bulimia csakis kamaszkorban jelenhet meg, ám eredményeink alapján akár sokkal korábban is. Emiatt lehetséges, hogy sokszor nem is diagnosztizálják azoknál, akiknél kellene” – fogalmazott a kutatást vezető Dominique Meilleur, a Montreali Egyetem klinikai pszichológus professzora az intézmény sajtóközleményében.

A megfigyelt gyerekek 36 százalékának családjában volt jelen pszichiátriai probléma, és sok kicsinek volt olyan mentális gondja, mint például a szorongás vagy a figyelemzavar – állapították meg a tudósok.

A döbbenetes adatok szerint a porontyok csaknem 23 százaléka vallotta be, hogy csúfolták vagy bántották már a külseje miatt.

„A bántalmazás egyeseknél megerősítheti az testképpel kapcsolatos kételyeket, ennélfogva az étkezési szokások megváltoztatásához vezethet” – tette hozzá Meilleur. A kutatásban résztvevő gyerekek 95 százaléka tanúsított önkorlátozó magatartást az evésnél, 69 százalékuk félt a súlygyarapodástól, 47 százalékuk pedig egyenesen kövérnek tartotta magát.