A napközbeni rövid, frissítő szundikálás helyreállíthatja az alváshiány által okozott károsodást. A körülbelül 30 perces alvás a jelek szerint enyhíti a stresszt, és a hormon- és fehérjeszintek helyreállítása révén fellendíti az immunrendszer működését. A kutatók azt remélik, hogy felfedezésük segít az alváshiány által okozott károsodások ellensúlyozásában.

Az alváshiány nemcsak a balesetek kockázatát növeli, hanem az érintettekben nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki krónikus betegségek, például elhízás, diabétesz, magas vérnyomás vagy depresszió is.

„Eredményeink azt mutatják, hogy egy 30 perces szundítás visszafordíthatja egy rossz alvással töltött éjszaka hormonális hatásait” – összegezte a kutatást Dr. Brice Faraut, az Université Paris Descartes-Sorbonne Paris Cité egyetem munkatársa.

A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism szaklapban közzétett kutatás során 11 huszonöt és harminckét év közötti egészséges férfiban vizsgálták a hormonok és az alvás összefüggéseit. Az egyik szakaszban a férfiaknak egy éjszaka csak két órát szabadott aludniuk. A másik szakaszban kétszer 30 perc szundítást engedélyeztek számukra a kétórás alvást követő nap közben.

A háromnapos részek mindegyike egy olyan éjszakával kezdődött, amikor az alanyok nyolc órát töltöttek ágyban, és olyan éjszakával zárult, amikor a résztvevők korlátlan ideig aludhattak. A kutatás alatt vizelet- és nyálvizsgálattal mérték, hogyan befolyásolta az alváshiány a hormonszinteket. A korlátozott idejű alvással töltött éjszaka után a férfiakban két és félszeresére emelkedett a noradrenalin szintje, annak a hormonnak és idegi átvivőanyagnak, amely a szervezet „harcolj vagy menekülj” stressz-reakciójáért felelős. A noradrenalin megnöveli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet. A kutatók nem mutatták ki a noradrenalin szint növekedését, amikor a férfiak a korlátozott alvással töltött éjszaka utáni napon szundíthattak.

Az alváshiány az antivirális tulajdonságokkal is rendelkező, a nyálban kimutatható interleukin-6 szintjét is befolyásolta. A fehérje szintje a korlátozott alvással töltött éjszaka után csökkent, de változatlan maradt akkor, amikor az alanyok másnap napközben szundíthattak. A változások arra utalnak, hogy a rövid napközbeni alvások előnnyel járhatnak az immunrendszer működésére nézve.