Mi is volt az a szó? Miért jöttem be a szobába? Ismerem, de nem jut eszembe a neve. Tudta, hogy az emberek kétszer annyira félnek attól, hogy elvesztik szellemi képességeiket, mint azt, hogy fizikai képességeiket veszítik el? Mostanra talán már Ön is eljutott addig a következtetésig, hogy a memóriavesztés és az öregedés egy cipőben jár. Vagy mégsem?

Bár bizonyos fokú memóriavesztés tényleg az öregedés számlájára írható, a feledékenység nem elkerülhetetlen. Mindennapos választásaink erősen befolyásolják azt, hogy agyunk hogyan öregszik. Bizonyos dolgokat – például a genetikát, korábban elszenvedett fejsérüléseket vagy idegrendszeri betegségeket – nem befolyásolhatunk, más dolgokkal azonban idősebb korban is védhetjük a memóriánkat. Vizsgáljuk meg életstílusunkat és mindennapi szokásainkat. Lehet, hogy tudtunkon kívül szabotáljuk szellemi frissességünket.

1. Gyógyszerek
Egyes gyakran felírt vagy recept nélkül kapható gyógyszerek, például az antihisztaminok és fájdalomcsillapítók hatással lehetnek a memóriára. A legzavaróbbak azok lehetnek, melyek az agyra fejtik ki hatásukat – antidepresszánsok, altatók, nyugtatók. Váratlan feledékenységet okozhatnak, de ez általában rövid távú, és az orvosság elhagyása után nagy valószínűséggel javul a helyzet. Főleg azok érintettek, akik amúgy is hajlamosak a memóriacsökkenésre. Konzultáljon időről-időre orvosával, hogy még mindig szükséges-e a gyógyszer, és soha ne hagyja abba hirtelen gyógyszere szedését. A szervezetnek időre van szüksége az átálláshoz.

2. Stressz-szint
Gyakran érzi magát túlterheltnek, idegesnek? Az idegesség feledékenységet, zavarodottságot, koncentrálási nehézségeket okozhat. Ráadásul a stressz nem csak az agyra, a gyomorra is hat. A szervezet a stresszre reagálva kortizolt termel, amely hasi zsírképződéshez vezet, ami aztán memóriavesztést okozhat. Kutatások szerint a nagy hasi zsírréteggel élő középkorúak körében 3,6-szor nagyobb az esélye, hogy később feledékenységben vagy demenciában szenvednek.

Csökkentse a stresszt, mozogjon rendszeresen – legalább hetente háromszor, 30 percig. A testmozgás javítja az agy vérellátását, és még új agysejtek kialakulásában is segíthet. A jóga, meditáció, tai chi és hasonló tevékenységek szintén hatásos stressz-csökkentők.

3. Étrend
Sok olyan összetevőt tartalmaz az étrendje, amely egészséges az agy számára? Egészségesebb étrend egészségesebb agyat jelent.
Zsírok – agyunk kétharmad része zsírból épül fel, ezért a zsírfogyasztás nagyon fontos ahhoz, hogy a neuronok kommunikálni tudjanak egymással. A jó zsírok telítetlenek, szobahőmérsékleten folyékonyak, és általában növényekből származnak – kivéve a kókuszdió, pálma és pálmamag olajat, melyek telített zsírsavak. A telítetlen zsírok megtalálhatók a halakban, az avokádóban, diófélékben, napraforgóban, len- és tökmagban, a tofuban is.
Hal – kutatások megállapították, hogy azok a nők, akik hetente legalább egyszer tonhalat vagy sötét húsú halat, például szardíniát, heringet, pisztrángot vagy kardhalat ettek, jobb verbális memóriával rendelkeztek, mint azok, ennél ritkábban ettek halat.
Zöldség és gyümölcs – olyan összetevőket tartalmaznak, melyek segítenek csökkenteni az oxidatív redukciót, ami hozzájárul az agyi öregedés és kognitív hanyatlás kialakulásához és fejlődéséhez. A kelkáposzta, brokkoli, spenót és káposzta jó antioxidáns források. A gyümölcsök közül ne feledkezzünk el a fekete áfonyáról. Egy kutatásban 70 év feletti, korai emlékezetvesztésben szenvedő embereket vizsgáltak. Azok, akik három hónapon át naponta 2-2,5 pohár áfonyalevet ittak, jelentősen jobban teljesítettek a memóriateszteken, mint azok, akik nem fogyasztottak áfonyalevet.
Gabonafélék – a szénhidrátok javítják a memóriát, ezért ne fukarkodjunk a fogyasztásukkal. Válasszuk a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és tésztákat, a barna- és vadrizst, melyek tartalmazzák az agy számára szükséges rostokat, vitaminokat és ásványi sókat.

4. Alvás
Hogy aludt múlt éjjel? Idősebb korban erre nagy eséllyel az a válasz, hogy nem túl jól. Szomorú igazság, hogy a korral alvásunk mennyisége és minőségi is csökken. Ez pedig nem csak labilisabbá tehet bennünket, de a szellemünkre is kihathat. Az emlékek kialakításában szerepet játszó idegi kapcsolatok alvás közben jönnek létre. Ha nem alszunk eleget, nem tudnak megragadni az emlékek, úgy, hogy a későbbiekben előhívhassuk azokat. A jó alvást segítheti, ha rendszeresen ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel, naponta 20-30 perc testedzést végzünk, és kerüljük a koffein tartalmú ételeket és italokat. Ügyeljünk rá, hogy a hálószoba hőmérséklete ne legyen se túl hideg, se túl meleg.

5. Testedzés
Ülő életmódot folytat? Tartsa szem előtt, hogy a testmozgás nemcsak a szervezetünk, de az agyunk egészsége számára is fontos. Ez az egyik legjobb és legolcsóbb terápia a memóriateljesítmény javítására. Kutatások megállapították, hogy az aerobik típusú edzések növelik a hippokampusz méretét, ami jobb memóriához vezet. Lendületes séta, úszás, kertészkedés – minden, ami a szívet pumpálásra készteti, megfelelő.

(Angolból fordította: H. Orsi)