A nagy megterhelés és a munkanélküliségtől való félelem egyre több munkavállalót hajt depresszióba és munkaképtelenségbe. A statisztikák szerint az elmúlt években a korai nyugdíjazottak közel fele mentális egészségügyi problémák miatt hagyta abba a munkát, a leggyakoribb ok a depresszió volt. Ez játszik egyre nagyobb szerepet a táppénzbe kerülésben is.

Az attól való félelemben, hogy az érintett nem tud a munkában teljesíteni, sőt még a munkáját is elveszítheti, sok ember akkor is dolgozni megy, ha rossz egészségi állapotban van. A fizikai panaszokat egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Az akkor már gyengélkedő szervezet állandó stressznek van kitéve az idő és a teljesítmény okozta nyomás miatt, ennek az a következménye, hogy a munkavállaló csak nehezen képes koncentrálni, és a munka mennyisége növekszik. Amikor már nem képes megfelelni, a fizikai betegségekhez lelki problémák is társulnak. A depresszióba csúszás veszélye most már adott.

Miért tesz beteggé a munka?

Ma több feladatnak kell megfelelni sokkal rövidebb idő alatt. Mindennek gyorsabban kell mennie, és a munkavállalónak alig marad ideje a kikapcsolódásra és szabadidős tevékenységekre. Az egészséges szervezet számára szükséges pihenőfázisok rövidülnek meg. Egy 2014-es felmérés szerin minden negyedik dolgozóra (németre) legalább hatórányi túlóra jut hetente. Már napi 3-4 túlóra 60 százalékkal megnöveli a koszorúér-betegség kockázatát.

A megkérdezettek több mint 80 százalékának az az érzése, hogy az ügyfelek, kollégák, főnökök rendelkezésére kell állniuk, és szabadidejükben még mobiltelefonon is elérhetőnek kell lenniük. Ez a folyamatos stressz beteggé tehet, okozhat depressziót.

A depresszió jelei

Sok munkavállaló gyakran kimerültnek és túlhajszoltnak érzi magát, a váltott műszakos és éjszakai dolgozók többsége álmatlanságban szenved, mert a szervezete nem áll át az eltolt napi ritmusra. Frusztráció lép fel náluk, és nincs sikerélményük, túlterheltnek érzik magukat. E mellé más tünetek, pl. szomorúság, az érdeklődés hiánya, étvágytalanság és álmatlanság is társul. Ha személyes problémák is érik ezeket az embereket, súlyos depresszió fejlődhet ki.

Gyakran a munkatársak figyelhetik meg a magatartásbeli változásokat, sokszor ezek a mentális betegség első jelei. A következő tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni:

• az érintett közömbösnek, visszautasítónak, vagy akár agresszívnek tűnik
• súlyos hangulatingadozás tapasztalható nála
• zárkózott
• csökkenő teljesítményt vagy erős teljesítményingadozást mutat
• már nem bízik magában, általánosságban is bizonytalan
• sok szünetet tart és gyakran van rosszul
• terrorizálva érzi magát, vagy ő támad másokat

Ha ilyesmit észlelünk, fontos, hogy odamenjünk az érintetthez, beszéljünk vele a megváltozott viselkedéséről, mert a munkatársak korai beavatkozása potenciálisan megelőzheti az olyan súlyos következményeket, mint a munkahely elvesztése. Az olyan megjegyzések, mint a „szedd össze magad!”, teljesen feleslegesek, mert a depresszió, a szorongás vagy alkoholfüggőség olyan súlyos betegségek, amelyeket kevés akaraterővel nem lehet kezelni.

(Németből fordította: Koncz László)