A sportközpontokban gyakran láthatunk tükrökkel teli falakat, amelyek célja, hogy láthassuk magunkat sportolás közben. A tükörben ellenőrizhetjük a változást, az izmok formálódását és magunkat is hasonlíthatjuk másokhoz. Ki van a legjobb formában, ki a legizmosabb, ki mutatja a legnagyobb haladást? Ez viszont nem mindig hat ránk motiválóan.

A közösségi médiát is egyre többször használják az emberek arra, hogy sport előtti és utáni szelfiket posztoljanak magukról. A Blink fitnesszközpont kampányba kezdett, melynek neve Hétfő tükrök nélkül. Az elnevezés igazából mindent elárul.

A hétfői kampány, melynek során a tükröket letakarják, a Blink sportiskolákban indult útjára New York-ban és New Jersey-ben. Az sportolók nem magukat fogják nézni a tükörben, hanem motiváló feliratokat olvashatnak, mint például: Saját magadért sportolj, ne a tükörért!, vagy elgondolkozhatnak: Csak a tükörképért mozogsz, vagy azért is, amit belül érzel?

A Blink képviseletében Ellen Roggeman elmondta, hogy ez olyan módszer, amely az emberek teljes egészségét támogatja, és nem csak a mérlegen látott szám a befolyásoló. A cél az, hogy az emberek jól érezzék magukat a bőrükben.

Annak ellenére, hogy számos sportiskola harcol azért, hogy a gyakorlatokra való fókuszálás helyett az emberek általános közérzetét javítsa, ez az új kampány számos rutinos sportolóra frusztrálóan hat. Valaki például Facebookon osztotta meg a véleményét, miszerint nem érti a tükrök letakarásának célját.

Sokan azt állítják, hogy mindenki szét tud nézni maga körül, és össze tudja hasonlítani magát másokkal, ez pusztán döntés kérdése. Ez tükörrel és anélkül is lehetséges. A papírral letakart tükrök nem tudják palástolni az önbizalomhiányt. Szerintük a cél az, hogy az emberek megtanulják kezelni a saját bizonytalanságukat, és hogy személyes céljaikon gondolkozzanak, de ne a kampányok és a letakart tükrök hatására. A fitnessznek test és lélek számára is kihívásnak kell lennie.

Roggeman szerint a látogatók kritikus reakciói érthetők. A tükrök letakarása természetesen kevés a bizonytalanság csökkentéséhez vagy a probléma megoldásához, hiszen ahhoz sokkal több minden szükséges, és több időbe is telik. Ennek ellenére a kampányt továbbra is jó kezdeményezésnek tartja ahhoz, hogy az emberek tudatossá váljanak és felismerjék a tényt, hogy sokszor túlságosan hajlamosak vagyunk arra hagyatkozni, amit látunk. Habár az összehasonlítás fontos dolog, az még fontosabb, hogy belül mit gondolunk magunkról.

Nincs semmi rossz abban, ha sportolás közben tükörbe nézünk. Így könnyebben követhetjük nyomon a haladást és büszkék lehetünk a testünkre, a lényeg csak annyi, hogy mindez egészséges módon történjen. A sportolás valójában folytonos verseny önmagunkkal és másokkal, hogy tökéletes formába kerüljünk? Vajon emiatt képesek vagyunk egészségtelen vagy nagyon szélsőséges életmódot, étrendet és sportolási szokásokat kialakítani? Mit tesznek velünk ezek a tükrök és valójában mennyire segítenek?

(Hollandból fordította: Rebecsák Anita)