Egyre többen hangoztatják, hogy a legjobb hulladék az, ami soha nem jön létre. Amit nem termelünk meg, az nem kerül energiába, pénzbe, és nem kell újra feldolgozni, sem megsemmisíteni. Úgy menjünk vásárolni, hogy már előre tudjuk, hogy mit kezdünk majd azzal, amit megvettünk. Ha ezt szem előtt tartjuk, apránként megszabadulhatunk a felesleges dolgoktól.

Mostanában a csapból is az folyik, hogy az egyszer használatos műanyagok mekkora gondot jelentenek a világnak, az óceánoknak, az élővilágnak. Valóban fontos, hogy ezzel szembesüljünk, azonban azt is tudni kell, hogy nem csak a műanyag hulladék jelent gondot a világban. Bár kétségtelenül az egyik legnagyobb gondot ez a szennyezés okozza, mégsem csak a műanyaggal és nem mindenfajta műanyaggal van gond.

Nem csak a műanyag hulladék a gond

Összességében véve a le nem bomló vagy nehezen lebomló és káros anyagokkal vagy jelentős minőségi és anyagi veszteséggel újra feldolgozható anyagok, az egyszer használatos, rövid élettartamú – egyesek szerint szándékosan egyre rövidebb élettartamúra gyártott – termékekkel van a probléma. Ezeket ugyanis megvesszük vagy hazavisszük, akár ingyen vagy csomagolásként, és nagyon gyorsan, vagy szinte azonnal a vegyes hulladéklerakókba, szemétégetőkbe, vagy rosszabb esetben kidobva, a környezetbe kerülnek. Kicsivel jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőben végzik. A baj az, hogy csomagolásként vagy önálló termékként csak nagyon rövid ideig szolgálnak ki bennünket. A legjobb hulladék az, ami nem keletkezik, vagy a termék az életciklusának egy minél később szakaszában válik hulladékká, akkor is szelektíven vagy lebomló hulladékként.

Hulladék nélkül a világban és itthon

A hulladékcsökkentésre és a hulladék minimalizálására indult programok és kampányok világszerte arra sarkallnak, hogy már eleve a hulladékpiramis alapján mérlegeljünk a vásárlásnál vagy gyártóként, tervezőként már a tervezés, gyártás folyamán is. A Zero Waste életmód nagyasszonya és egyik úttörője, Bea Johnson is kidolgozta a saját piramisát és módszerét a hulladék minimalizálására.

Hazánkban is van már több képviselője és úttörője ennek az életvitelnek, és ha nem is valósítjuk meg egy az egyben azt, amit ők már elértek a saját életükben egy hosszabb folyamat eredményeként sok-sok tanulással, mindenképpen tanulhatunk tőlük és inspirálódhatunk. Ha nem is mindjárt a Nulla Hulladék szintet tűzzük ki célul, akkor is sokat tehetünk azért, hogy csökkenjen a mennyiség. Érdemes követni a hazai és külföldi bloggerek és videobloggerek munkáját, mert rengeteg trükköt és tippet kaphatunk tőlük a hulladékszegény életmódról. Egyébként a szó szerint Nulla vagy Zéró hulladékszintet nem nagyon érte még el senki, de aki közel jár hozzá, az valóban annyira kevés vegyes hulladékot termel, hogy méltán megérdemli, hogy zérónak vegyük a produktumát.

Évente egy csatosüvegnyi hulladékra lefaragni a szemétmennyiséget elismerésre méltó. Azért nem nulla, mert a szelektív hulladék lehetőségét még ők is fenntartják. Bár Bea Johnson megkísérelte a szelektív hulladékot is kiiktatni, végül úgy döntött, hogy fenntartja a lehetőséget a családnak és önmagának, hogy amit végképp nem lehet elkerülni, megelőzni otthon, azt szelektíven kidobhassa. Más bloggerek is írnak hasonló eredményekről, és hazai pályán is vannak már néhányan, akik nagyon közel járnak ehhez a szinthez.

A hulladékpiramis

Bár elsőként a Bea Johnson által kidolgozott 5R hulladékkezelési és megelőzési piramist ismertem meg, illetve a magyar HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) munkássága révén már korábban is hallottam erről a törekvésről, újabban több változatot is ismerek. A lényege, hogy a megtermelődést minél korábbi fázisban megelőzzük.

A legtöbb piramis az egyéni szinten, a vásárlás pillanatától számítja a kezdetet, vagyis ott, hogy ami nem kell, ne vidd haza, utasítsd vissza (Refuse).

Csökkentsd (Reduce) az ésszerű minimumra a használati tárgyaid mennyiségét. Amit rendszeresen használsz és betölti a rendeltetésszerű funkcióját, netán több célra is használhatod, azt tartsd meg, és használd lehetőleg az életciklusa végéig, majd szelektíven és felelős módon dobd el, vagy ha még használható, add el, ajándékozd el vagy adományozd oda valakinek.

Ha mégis hazavitted, használd újra és újra (Reuse), míg valóban használhatatlanná válik, vagy eleve szerezd be használtan, újrahasználtan a termékek egy részét, amit higiéniai vagy egyéb okok miatt nem csak egyszer ajánlatos használni. A használt terméket már nem kell újra legyártani. Ha még használható és szép állapotban jutsz hozzá egy termékhez azután, hogy valakinek már nincs rá szüksége, már megelőzted, hogy hulladékká váljon. A legtöbbet akkor tesszük egy használati tárgyért, ha eredeti formában, rendeltetése szerint használjuk tovább. Ha mégsem jó már abban a formában, ezért kissé átalakítjuk, az még újrahasználatnak számít.

Ha valamit már nem lehet többé használni a rendeltetése szerint vagy anyagában más célra használni, akkor szabadulj meg tőle felelős módon. A helyi szabályozásoknak megfelelően tedd a megfelelő szelektív gyűjtőbe vagy add le, hogy ipari szinten újra lehessen hasznosítani. Az újrahasznosítás (Recycle) azt jelenti, hogy az eredeti rendeltetését és formáját is megszüntetve, másodlagos nyersanyagként vagy átalakítva az ipar új termékeket tud előállítani az adott termékből. Ebben az esetben a korábbi funkcióját és formáját elveszíti a tárgy. A szelektíven gyűjtött anyagok nagy részét valóban széles körben fel lehet használni ipari szinten. 2020-tól már a textilt is kötelező lesz szelektíven gyűjteni, de a fém, üveg, papír és műanyag már most is külön gyűjtendő, tiszta állapotban. Üveget háznál nem gyűjtenek annak balesetveszélye miatt, illetve a veszélyes hulladékot, elektronikai hulladékot is hulladékudvarban lehet leadni. A nagy darabos hulladék egy részét, bútorokat és egyéb tárgyakat, ami egyik kategóriába se fér bele, sok településen szervezett éves lomtalanításkor lehet leadni, kirakni.

Ami lebomlik, azt komposztáld (Rot) a helyi szabályozásoknak megfelelően, Járj utána, hogy mit lehet a komposztálóba tenni. Többféle komposztálási eljárás van. Sok helyen zsákokban begyűjtik a települési zöld hulladékot, de kertes hátban, társasházban, ahol helyben is megoldható a komposztálás, ott a helyi gyűjtés és gondozás a legjobb. Mini komposztálót azonban a lakásban vagy az erkélyen is készíthetsz. Ha megfelelően készíted el, nem termel kellemetlen szagokat se. Legjobb, ha már a vásárlásnál előre úgy gondolkodsz, hogy mi az, ami lebomlik. Például a műanyag mosogató szivacs, fogkefe, mosogatókefe és sok más eszköz helyett is lehet már olyan alternatív megoldásokat találni, amelyek lebomlanak, vagy elégetheted őket. (Fa, bambusz fogkefe, fürdőszobai kellékek, és egyéb, kezeletlen fából készült komposztálható termékek stb.).

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

A cikksorozat további részei:

• 1. Nem önsanyargatás, csak észszerű egyszerűség
• 2. Hulladékcsökkentés lépésről lépésre
• 3. A fogyasztás valódi ára
• 4. A vásárlással szavazunk
• 6. Hulladékcsökkentés: Ne vidd haza!
• 7. Csökkentsd – kevesebb tárgy, több élet
• 8. Kisebb ház, kisebb gond

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

A vásárlással szavazunk