A kevesebb több. Ha már hazavittük korábban a dolgokat, de ráébredünk, hogy túl sok, vagy nem használjuk, akkor csökkentsük a mennyiséget, hogy több terünk maradjon. Persze csakis környezettudatosan! Felelős vásárlással, felelős hulladékkezeléssel a legtöbben bőven tudjuk csökkenteni a hulladékunk mennyiségét – személyenként akár kb. 73 kg-ra évente.

A csökkentés haszna és filozófiája

A tárgyak mennyiségének csökkentése és minőségi kiválasztása mára szinte filozófiává nőtte ki magát, számos keleti és nyugati módszer is foglalkozik a selejtezés témájával. Komoly irodalma van annak, hogyan selejtezzünk, szinte mindenki találhat kedvére való módszert. A feng shuitól a KonMarin át a mágikus lomtalanításig vagy a haláltakarításig (északi módszer, az élet vége felé közelítő, idősödő korosztálynak szóló módszer, amely azt célozza, hogy kevesebb felesleget és ezzel kevesebb gondot hagyjanak az utódokra), szinte minden fellelhető a mai irodalomban. Egy valami közös bennük, az, hogy a feleslegtől meg kell szabadulni, mert terhet jelent. A legtöbb módszer szerint a lom fizikai, lelki, szellemi akadályt jelent.

A csökkentés hatása az életünkben nemcsak abban mérhető, hogy kevesebb kacat vesz körül bennünket, hanem időben is. Minél kevesebb dolgot kell napi vagy heti szinten tologatni, gondozni, annál több időnk marad hasznosabb vagy érdekesebb tennivalókra, élményekre. Hogy kinek mi a sok vagy kevés, az persze szubjektív, de amikor azt éljük meg, hogy marad időnk élni a háztartás és annak is a logisztikai része (értsd: pakolászás) mellett, akkor jó nyomon járunk. Amikor kellemesen elférünk, nincsenek kacatok a sarkokban, az ajtók mögött, és a tárgyaink többségét szeretjük és használjuk, akkor harmonikusan élhetünk a mindennapokban.

Nincs olyan, hogy KIdobom

A magyar nyelv a tárgyaktól való megválást úgy fejezi ki, hogy a házból, lakásból kidobjuk azokat, de a valóságban ilyen nincs. Eldobod, megválsz tőle, megsemmisítheted, de a világból KI nem dobhatod. Az anyag megmarad. Ha a szeméttelepen vagy valahol a világban, az erdő szélén, az óceán mélyén sínylődik, akkor csupán a helye változott meg. Csupán nem látod. A lomtalanítás nem minden esetben jelenti azt, hogy a kukába kell kerülnie annak, amitől meg akarunk válni.

Felelős, környezettudatos magatartással és gondolkodással sokkal jobb, ha új funkciót vagy új gazdát keresünk neki, akár ingyen is, amennyiben még használható, de legalább szelektíven válok meg a feleslegtől. Persze, amint az előző részben is szó volt róla, legjobb, ha már a vásárlásnál, vagy mielőtt ingyen hazaviszed, elgondolkodsz arról, hogy valóban szükség van-e rá hosszabb távon. Amennyiben mégsem így alakult, mert amikor hazavitted még nem olvastál, nem hallottál erről, vagy másképp gondoltad, még nincs minden veszve. Mérlegeld, hogy az adott tárgy milyen állapotban van és mit lehet vele kezdeni.

Használható, de nem hasznos számodra

Számos olyan tárgy van, ami számunkra nem hasznos többé, vagy nem szeretjük, kinőtte a gyerek, nem fér el az új lakásban, vagy valami más oka van annak, hogy nem akarjuk tovább őrizgetni. Mit kezdjünk vele? Ha eléggé hasznos és értékes, ma már számos online és fizikai piactér és lehetőség van arra, hogy egy tárgyat pénzért adjunk tovább. Magyarországon van egy összeghatár – ez jelenleg 600 000 magyar forint évente –, ami után nem kell adózni. Egy összetett kalkulátor is van, ami segíthet megállapítani, hogy a bevételünk adóköteles vagy sem. Ha nem éri meg vesződni az eladással, mert a szállítás vagy az értékesítéssel töltött idő meghaladja a tárgy értékét, még mindig feltehetjük egy „ingyen vihető” kategóriába. Nem ritka, hogy valaki másnak szüksége van éppen arra, amitől mi megválnánk.

Add el vagy add tovább: cseréld el vagy adományozd el, ajándékozd el, és valaki használja azt a rendeltetése szerint, amíg lehet. Minél tovább marad egy tárgy a körforgásban eredeti minőségében és rendeltetése szerint, annál később kell újat gyártani. Persze idővel a legtöbb tárgy veszít a minőségéből, de minél kevesebb kerül a szeméttelepekre és az égetőbe, a világunk annál fenntarthatóbb marad.

Alakítsd át – használható, de másra

A nem rendeltetésszerű használatról és az újra használható állapotba való alakításról a következő részben lesz szó bővebben, de ez is lehetőség. Nincs az elrontva, csak másra lesz jó. Átalakításba akkor fogjunk, ha az átalakítás megéri (jobb lesz az eredmény, vagy megközelítő, mint volt, és lehetőleg nem kerül többe, mint a tárgy eredeti ára), vagy ezzel megmentünk egy holmit a kidobástól. Akkor fogjunk bele, ha értünk hozzá, vagy olyan szerelőt, javítót, ismerőst találunk, akire rá merjük bízni. Kivételek persze vannak, pl. egy kedves emlék, vagy nagy eszmei értékkel rendelkező dolog esetén hajlamosak lehetünk áldozni a megmentésre.

Szelektáld

Ha már sem eladni, sem továbbadni, sem átalakítani nem érdemes, akkor is váljunk meg felelősen a tárgyaktól. Dobjuk a szelektív gyűjtőbe, vagy az éves lomtalanítás során tegyük ki, vigyük el hulladékudvarba, ahol aztán gondoskodnak róla, hogy a megfelelő helyre kerüljön a számunkra már haszontalan tárgy. Amit otthoni körülmények között nem tudunk megmenteni, abból ipari szinten még hasznos anyag lehet. Nézzünk utána, mit hova lehet dobni, ha nem vagyunk benne biztosak. Ez is sokkal felelősebb eljárás, mint ha a vegyes gyűjtőbe dobjuk a hulladékot, és jelentősen csökkenhet a vegyes kuka tartalma. Statisztikák folyamatosan vannak, az EU-s cél, hogy 2020-ra 50 százalék legyen az újrahasznosítás aránya – sajnos mi még a felét sem értük el 2019-ben, így van hova fejlődni.

Komposztáld

Ami lebomlik, azt szelektáld, és dobd a zöldhulladék-gyűjtőbe, komposztálóba – ha nincs a környéken ilyen gyűjtő, vagy nincs a környezetedben erre jó példa, akkor is van megoldás. A beltéri komposztálás sem ördöngösség, és évente személyenként 102 kg-mal kevesebb szemét kerülhet így a vegyes gyűjtőbe. A házilag elkészített beltéri gilisztakomposztáló ráadásul nem is drága, és megfelelő elkészítés esetén szagtalan. Hogy mi kerülhet bele és mi nem, annak is megvan a tudománya, a belinkelt útmutatóban ez is benne van.

Vegyes hulladék

Éves szinten a világon mintegy 2 milliárd tonna hulladék keletkezik a Világbank szerint, ami 2050-re (bár más meglátások szerint előbb is) elérheti az éves 3,5 milliárd tonnát is. Nem kérdés, hogy ezt drasztikusan csökkenteni kell – háztartási szinten is. A hazai adatok szerint a háztartásokból kikerülő szilárd vegyes hulladék az összeshez képest 8 százalék (mezőgazdasági, ipari stb.), de még így is évi 365 kg/fő szemetet termelünk évente. Ezt 10 millióval beszorozva igen tetemes mennyiséget kapunk, 3650 millió kg hulladékot, vagyis 3,65 millió tonnát, ami a világ összes hulladékához mérten sem kevés.

Ha ennek a harmada zöld hulladék, és az EU-ban jelenleg átlagosan a 47 százalékát újrahasznosítják, az azt jelenti, hogy ha a 47 százalékban a zöld hulladék benne van, akkor is közel 50 százalékkal csökkenthető, de akár többel is. Összeadva a felelős vásárlás, felelős hulladékkezelés hatását, akár 80 százalékkal is csökkenhet az összes hulladékunk mennyisége (kb. 73 kg-ra évente), de vannak, akik ennél is jóval kevesebbet termelnek. Hazai viszonylatban sajnos ők még mindig csak egy maroknyi csapatot tesznek ki. Ha lenullázni nem is, de a legtöbben bőven tudjuk csökkenteni még ezt a mennyiséget.

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

A cikksorozat további részei:

• 1. Nem önsanyargatás, csak észszerű egyszerűség
• 2. Hulladékcsökkentés lépésről lépésre
• 3. A fogyasztás valódi ára
• 4. A vásárlással szavazunk
• 5. A legjobb hulladék, ami nincs
• 6. Hulladékcsökkentés: Ne vidd haza!
• 8. Kisebb ház, kisebb gond

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

A legjobb hulladék, ami nincs