Az artritisz az ízületek gyulladásos betegsége. A Hippokratész személyéhez fűződő elnevezés az ízületi problémákkal járó betegségek egy csoportjára utal. Egyes ízületi gyulladásokat külön betegségként, más típusokat egyéb betegségek kísérőtüneteként tartanak számon. Megkülönböztetik őket attól függően is, hogy egy vagy több ízületet érintenek.

Az ízületi gyulladás konkrét okait még nem sikerült azonosítani. A betegség kialakulásához azonban hozzájárulhat egy olyan immunrendszeri rendellenesség, amelyben a saját ízületi szövetek ellen termelődnek antitestek. Így alakul ki a reumatoid artritisz – a reumatikus ízületi gyulladás.

Nem ritka az sem, hogy az emberek túlterhelik az ízületeiket, és figyelmen kívül hagyják a tüneteket (duzzanat és fájdalom az ízületek területén, reggeli merevség és az ízületek deformitása). Ha mindezt elhanyagoljuk, és nem kezdjük el időben a kezelést, akkor felgyorsul az ízületek elkerülhetetlen kopási folyamata, ami ízületi gyulladás kialakulásához vezethet. Az évek során az állapotból csontritkulás fejlődhet ki.

Egyéb kockázati tényezők közé tartozik a stressz, az ízületi sérülések, a hidegnek való kitettség és az anyagcserezavarok.
Más lehetséges okok: autoimmun betegségek, csonttörések, az ízületek általános kopása és egyes fertőzések, amelyeket általában baktériumok vagy vírusok okoznak.

A szerkesztő megjegyzése: A koronavírus-járvány eredeti kórokozójának 2020-ban történt tobzódása idején a légúti tünetek mellett sok embernél megjelentek az ízületi panaszok is, és ezek gyakran hosszabb időn át megmaradtak – akár a poszt-Covid tünetegyüttes részének is tekinthettük őket.

Reuma vagy ízületi gyulladás?

Amikor az emberek ízületi problémákkal küzdenek, gyakran azt gondolják, hogy reumájuk van. A reuma azonban olyan fertőző betegség, amely elsősorban a szívet érinti, és csak ritkán okoz ízületi problémákat.

Az ízületi gyulladást sokan összetévesztik a köszvénnyel is, pedig az utóbbi az anyagcsere egyfajta rendellenessége miatt alakul ki. Köszvény esetén a vér húgysavszintje megemelkedik, és a húgysav sókristályai lerakódnak az ízületekben.

Mit ne tegyünk artritisz esetén?

Akinél ízületi gyulladást diagnosztizáltak, ne emeljen súlyokat, és ne tegye ki magát megerőltető testmozgásnak. Jobb, ha nyújtógyakorlatokat végzünk vagy az úszást választjuk a testedzéshez.

Ha ízületi gyulladásban szenvedünk, figyelnünk kell a testsúlyra is, mivel minden plusz kiló növeli az ízületek terhelését. Emellett próbáljuk elkerülni a hipotermiát, vagyis a gyulladt ízületek lehűlését.

A helyes étrend

A kezelés fontos része a diéta. Étrendünkben célszerű korlátozni a hús, a gabonafélék, a szénhidrátok és a cukor fogyasztását. Ajánlatos inkább több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. Az ízületi gyulladásban szenvedő beteg táplálékának vitaminokban és ásványi anyagokban, különösen E-vitaminban, szelénben és ómega-3 zsírsavakban gazdagnak kell lennie. A szelén benne van a búzacsírában, a sörélesztőben, a teljes kiőrlésű gabonákban és a napraforgómagban. Az ómega-3 zsírsavak a halakban, a lenmagban, a szójában, a tökmagban és a dióban találhatók.

A glükozamin és a kondroitin a porc építőkövei. Egyes tanulmányok hatékonynak találták ezen anyagok pótlását étrend-kiegészítőkkel, más vizsgálatok szerint viszont ez korántsem bizonyított.

Elengedhetetlen az életmódváltás

Az osteoarthritis és más típusú ízületi gyulladások kezelésében gyógyszeres kezelés nélkül is jelentős javulást lehet elérni. Az életmódváltás azonban elengedhetetlen. Szükség esetén a gyógyszeres kezelést az életmódváltás kiegészítéseként érdemes alkalmazni.

Az ízületek egészségének megőrzéséhez, a feszültség és a gyulladás enyhítéséhez, a fájdalom csökkentéséhez, valamint az izomtónus és a csontok szilárdságának fenntartásához az edzésprogramot – állóképességi és rugalmassági gyakorlatok, erőedzés – egyénileg kell kiválasztani.

A pihenés azonban ugyanolyan fontos, mint a testmozgás. Az éjszakai 8-10 órás alvás és a napközbeni pihenés segíthet megelőzni az állapot súlyosbodását.

Oroszból fordította: Péter János