A nyár az örömök mellett kockázatokkal is együtt jár – és persze nyáron is akadnak elégedetlenek. Hideg és esős nyári napokon az ember inkább szeretne felmelegedni. Ha viszont hétágra süt a nap, az megint nem jó: mert akkor túl meleg van… Pedig a hőségben is érezhetjük jól magunkat, csak alkalmazkodni kell hozzá. Sőt: meg kell tanulnunk megbarátkozni vele.

Az alábbi jó tanácsok között érthető módon első helyen szerepel az, ami a legfontosabb, vagyis hogy igyunk sokat.

Igyunk többet, de mit?

A válasz egyértelmű: inni kell, méghozzá többet – a hőségben akár napi 2 liter folyadékot is. Kivéve természetesen a tömény alkoholos italokat, miközben a déli hőségben még a sör is jól jön.

A szomjoltás legjobb módja a forró zöld tea. Ha nincs kéznél, igyunk citromlevet (1:10 arányban), valamint szénsavmentes ásványvizet. Ne feledjük: a szénsavas italok fokozzák az izzadást.

Úgy tűnik, az egész civilizált világ felismerte már az édes szénsavas italok rendkívül káros hatását. Különösen a gyermekorvosok nem szeretik ezeket, mióta mérvadó kutatások kimutatták, hogy az esszenciákat és adalékanyagokat tartalmazó termékek gyakran okoznak allergiát és gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket a gyermekeknél.

Fürdés: csak óvatosan

A hőségben természetesen a legtöbb ember szeretne vízben úszni vagy legalább megmártózni. Ugyanakkor vízbe ereszkedve – a régóta áhított hűvösség mellett – sajnos mást is kaphatunk, megfertőzödhetünk valamilyen parazitával. Ez okozza az „úszók viszketése” néven is ismert betegséget, amely bőrkiütéssel, bőrpírral, esetleg lázzal együtt jár. Orvosi elnevezése: schistosomiazis (bilharziázis) vagy vérmétely. A kórokozó laposféreg parazitának több fajtája ismert, és olyan természetes vizekben „szerezhetjük be”, ahol kacsák, sirályok és más vadon élő állatok is előfordulnak.

Ezért soha ne ússzunk „vadvizekben”, és kerüljük a vízi növényzettel benőtt területeket. Ha mégis megmártózunk ilyen helyen, azonnal zuhanyozzunk le és törülközzünk meg.

Szívbetegek jobban vigyázzanak

A hőség és a szív külön téma lehetne, mert közismert, hogy a „szívbetegek” elég nehezen viselik a hőséget. Természetesen akkor is lehet és kell pihenni – beleértve a vidéki vagy a külföldi utazást is –, ha szív- és érrendszeri betegségben szenvedünk. Ne felejtse el azonban a beteg magával vinni az „elsősegélycsomagot”, a szükséges tablettáival. Ne tartózkodjon a napsugarak által közvetlenül érintett területeken.

A kertbarátok ügyeljenek arra, hogy nagy hőségben ne hajoljanak az ágyásokban „fejjel lefelé” – inkább guggoljanak vagy üljenek le egy alacsony sámlira. Ugyancsak ügyeljenek az étrendjükre: tartózkodjanak a magas kalóriatartalmú ételektől, kerüljön az asztalra több zöldség és fűszernövény.

Napozni csak a szórt napsugarak idején, főként reggel vagy este tanácsos. Vigyázzanak arra, hogy ne égjenek le a tűző napon. A könnyű, világos ruházat és egy fehér szalmakalap igencsak jól áll önöknek.

Nyári fertőzések, torokfájás, mandulagyulladás

„A hőségben sok betegem van, főleg torokfájással”, osztotta meg szomorúságát egy ismerős fül-orr-gégész orvos. „Isznak, mint az őrültek, bármit legurítanak, ami a kezük ügyébe kerül, csak a hűtőből vagy még inkább a mélyhűtőből jöjjön. Akárhányszor magyarázom is el nekik a helyzetet, a válaszuk ugyanaz: meleg van, kánikula! Pedig a hőségben szigorúan tilos hideget inni! Nem lesz hűsítőbb a jéghideg ital, viszont torokfájást, mandulagyulladást beszerezni így könnyebb”, mondja az ovos.

Szóval, ne hívjuk ki magunk ellen a sorsot: csak reggel 10-ig és délután 4 óra után szabad és ajánlatos napozni, barnulni. Kiváló edzést és tonizálást jelent reggel (még a hőség kezdete előtt!) végzett kocogás – kötelezően orron át végzett légzéssel.

A gyermekek és a hőség

Sajnos manapság sok gyermek hajlamos az allergiára. Nyáron, amikor a fűfélék teljes virágzásban vannak, az allergiásoknak nem volna szabad a virágos mezőn tartózkodniuk. Ráadásul akár egy szúnyog amúgy jelentéktelen csípése is allergiás rohamot okozhat. Ezért ha a szülő elviszi gyermekét a városon kívülre, a természetbe, ne feledkezzen meg az allergiaellenes gyógyszerről, az antihisztaminokról.

Gyakran elfeledkeznek az emberek (sokan még csak nem is hallottak róla) az allergia egy másik típusáról, a hidegallergiáról. Egy forró délután a hideg vízben való fürdés sokkot vagy duzzanatot okozhat az érintett gyermeknél.

A gyomor-bélrendszeri fertőzések, főleg a nagy melegben, különösen sok feladatot adnak a gyermekorvosoknak. Hiába járunk a harmadik évezredben, még mindig szükséges emlékeztetni arra, hogy evés előtt mossunk kezet, öblítsük le a gyümölcsöket és zöldségeket – még a kertből származókat is – folyóvízzel, és ne vásároljunk, ne is fogyasszunk gyorsan romló élelmiszert.

A legjobb ital egy gyermek számára a hőségben – a szülő által készített kompót, limonádé, gyümölcslé. Ne helyettesítse őket a közeli utcai árustól származó édes, szénsavas löttyökkel.

Nyári fogyókúra?

A hőségben, ahogy sokan gondolják, különösen jó fogyni. A táplálkozási szakemberek is azt tanácsolják, hogy az év legmelegebb hónapjait használjuk ki a szervezet nagytakarítására, a vitaminkészletek feltöltésére és általános regenerálódásra.

Tartózkodjunk a húsoktól, a zsíros, fűszeres ételektől. Legyen mindig sokfajta zöldség, bogyós és más gyümölcs az asztalon, néha gomba is kerülhet oda (ha biztosak vagyunk abban, hogy ehető a gomba).

Szó szerint minden ételbe tegyünk kaprot, zellert és/vagy petrezselymet. A káposzta nagyszerű „seprűt” jelent a szervezet számára. A káposztából, retekből és zöldségekből álló, növényi olajjal fűszerezett reggeli saláta egyszerűen pótolhatatlan!

Egyébként nyáron félretehetjük az egzotikus finomságokat, így a banánt és a kivit. Amit viszont nem nélkülözhetünk, az a jó hangulat. Hiszen itt a nyár – miért is szomorkodnánk?

(Oroszból fordította: Péter János)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Gyógynövényes tanácsok nyári betegségekhez