Számtalan, fogyást ígérő étrend és módszer létezik a poroktól, tablettáktól és italoktól kezdve egészen a szélsőséges elméletekig, mint például a jeges fürdő és a fogyasztó fülbevaló – ezeknek nem igazán megalapozottak. Még a tudományosan vizsgált módszerekről is kiderül időnként, hogy több a kockázat bennük, mint amennyi előnyt jelentenek.
Életmód
A mozgás legalább olyan hatékony, mint a gyógyszerek
A legfrissebb kutatási eredmények szerint – amely több mint 300 kísérlet adatainak összegzésével készült – a fizikai aktivitás – azaz bármilyen testmozgás – a gyógyszereknél sokkal hatékonyabban segíti az agyvérzésen átesett páciensek felépülését – és legalább olyan hatékony a cukorbetegség és a már kialakult szívbetegségek rosszabbodásának megelőzésében.
Nem kell izzadni, csak mozogni!
A legújabb eredmények szerint már a kevésbé megerőltető mozgásformák is jótékonyan hatnak az egészségre. A mostani kutatásban részt vett önkéntesek közül azoknak voltak a legjobbak az inzulin- és vérzsír-értékei, akik legalább időnként aktivizálták magukat, még akkor is, ha az aktivitási szintjük nem érte el az egészségügyi hatóságok által ajánlottat.
A jóga csillapítja az ízületi gyulladással járó fájdalmat
Egy új kutatás szerint jógával csillapítható az ízületi gyulladással járó fájdalom, ezt csontízületi gyulladásban és reumatoid arthritiszben szenvedő betegek egyaránt tapasztalhatják. A csontízületi gyulladás főként a térdet, a csípőt, a gerincoszlopot és a kézfejet érinti, a reumatoid arthritisz pedig a kézfejben, a lábfejben és a csuklóban jelentkezik.
Pacsirta vagy bagoly? A génektől függ a cirkadián ritmus
A pacsirtaként emlegetett korán kelők, illetve a bagolynak hívott későn fekvők közötti különbség nem csupán az életvitelben nyilvánul meg. Dr. Louis Ptacek neurogenetikus úgy fogalmazott, hogy az egyén kronotípusa, azaz a napi teljesítőképességének csúcspontja a génektől függ, és pontos ismerete segíthet az egészségesebb életmód kialakításában.
Irány a konditerem
A leggyakoribb újévi fogadalom, hogy januártól egészséges életmódot folytatunk, általában a legtöbb embernél már január közepére elhanyagolttá válik. Ennek elkerülése és a motiváció fenntartása érdekében állt össze Dr. Costas Karageorghis, a Brunel Egyetem kutatója, a Spotify népszerű zeneletöltő oldallal.
Egy fél avokádó leküzdi a kínzó éhséget
Azok az emberek, akik a napi ebédjük mellé egy fél avokádót is elfogyasztanak, a vizsgálatok szerint 40 százalékkal alacsonyabb hajlandóságot mutatnak a nassolásra, ráadásul jóllakottabbnak érzik magukat még az étkezés után három órával is. Az avokádóval ugyanis növelhető a kalória- és szénhidrát-bevitel, ám mindez a vércukorszint emelése nélkül.
Véd az asztma ellen a sok zöldség és gyümölcs
Táplálkozásunk komolyan befolyásolja az immunsejtek fejlődését – derült ki egy nemrégiben közzétett kutatásból, amelynek eredményei szerint a rostban gazdag étrend megváltoztatja a bélflórát. A mikroorganizmusok zsírsavakat termelnek, amelyek a véráramba kerülve az egész test immunsejtjeinek működését alakíthatják, beleértve többek közt a tüdőét is.
Mire jó a jóga?
A jóga előnyeiről minden bizonnyal már mindenki hallott, számos ismert ember vallja, hogy csakis a jógának köszönheti kirobbanó formáját. Számtalan cikkben olvashajuk, hogy a jóga ellazít, megnyugtat, fitten tart, ráadásul bizonyos betegségek ellen is védelmet nyújt. De vajon valóban csodaszer lenne a jóga? A szakemberek szerint igen is, meg nem is.
A felnőttek tizede nem lát napfényt hétköznap
A napfény hiánya letargia, depresszió és szezonális hangulatzavar (SAD) kialakulásához vezethet. Egy friss kutatás szerint a felnőttek harmada a téli időszakban napkelte előtt megy dolgozni, és napnyugta után ér haza, felük úgy véli, hogy munkahelyükre nem jut elegendő természetes fény, tizede pedig egyáltalán nem lát természetes fényt, amikor dolgozik.