Mit jelent embernek lenni? Becsapósan egyszerű kérdésnek tűnik, pedig a válasz nagyon összetett. Ennek az az oka, hogy sejtjeink többsége egyáltalán nem emberi. Életben maradásunk rengeteg különféle mikrobától függ, attól a jótékony mikrobatömegtől, amely megóv bennünket a kórokozóktól, a tápanyag lebontásával energiát szabadít fel, és vitaminokat termel.
Életmód
Gazdájukra is veszélyesek lehetnek a haldokló házi kedvencek
Hiába tekintik sokan szinte családtagnak háziállataikat, ha beteg, jobb óvatosan bánni velük, ugyanis a kis kedvencekben tanyázó baktériumok az emberre is veszélyesek lehetnek. Nemrég három olyan eset is nagy port kavart, mikor a kisállattulajdonosok azért betegedtek meg, mert megfertőződtek az állat baktériumaival.
Hogyan korlátozzuk az agressziónkat?
A kriminológusok és a szociológusok régóta tudják, hogy az emberek könnyen elkövetnek erőszakos cselekedeteket, mert kevés az önkontrolljuk. Önkontrolláló képességünket állítólag könnyű „kimeríteni”. Ha például azt mondják, hogy nem szabad vennünk az előttünk álló süteményes tálról, egy idő után agresszívebben viselkedünk.
Nem minden esetben szükséges kerülni a gluténtartalmú ételeket
Egészségügyi szakértők véleménye szerint a gluténmentes étrend enyhítheti a gluténérzékeny egyének emésztési zavarait, sőt egyesek úgy vélik, hogy a glutén mellőzése csökkentheti a fejfájást és a fáradékonyságot, illetve a hiperaktivitás és az autizmus tüneteit. Ugyanakkor egy új tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a glutén elhagyása sok gluténérzékeny ember számára egyáltalán nem szükséges.
Miért veszítik el a nők a szexuális érdeklődésüket?
Szakértők szerint, ha elfogadjuk a tényt, hogy a legtöbb nő egy idő után veszít a szex iránti érdeklődéséből, felkészültebben érhet bennünket ez az élethelyzet. A kanadai Guelph Egyetem kutatói, Sarah Murray és Robin Milhausen kapcsolatban élő egyetemisták között végezte el felmérését. Nemi életükkel kapcsolatos elégedettségüket egy skála segítségével osztályozták.
Segíthet a Parkinsonos betegeken a tajcsi
A Parkinson-kóros betegek egyensúlyozó képessége és járása javult, miután heti kétszer gyakorolták a tajcsi ősi mozdulatait – derült ki egy új tanulmány. „A tajcsit egy ideje már javasolták ezeknek a betegeknek, de tudományosan vagy klinikailag még nem igazolták a jótékony hatását” – jegyezte meg a kutatás vezetője, Fuzhong Li, az oregoni Eugene Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Enyhíti a kimerítő edzést követő gyulladást a masszázs
A legtöbb sportoló aláírja, hogy a masszázs fájdalomcsillapító, és segíti a regenerálódást, ám most ezt tudományos tényekkel is alátámasztották a Science Translational Medicine című folyóiratban. A masszázs sejtszinten csökkenti a gyulladást és segíti a vázizmok sejtjeiben az új mitokondriumok növekedését. A kutatásban a Buck Kutatóintézet és a hamiltoni McMaster Egyetem munkatársai vettek részt.
Depresszióhoz vezethet a sok túlóra
Azok, akik hosszasan időznek munkahelyükön, kétszer nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akik a hivatalos munkaidő lejártával leteszik a lantot. Brit kutatók kimutatták, hogy akik naponta 11 (vagy hetente 55) óránál többet dolgoznak, nagyobb kockázattal kell számolniuk. A legsérülékenyebbek a nők, a fiatalok, továbbá az alacsony jövedelmű alkoholfogyasztók.
Mérlegen a kövérség
A stressz hízáshoz vezet, a kövérség pedig újabb stresszforrás. Új kutatás foglalkozott ezzel az ördögi körrel. Az étrend és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázzák, miért öltött járványos méreteket az elhízás. A norvég Stavangeri Egyetem humán biológusa, Brynjar Foss szerint a stressz a sok közrejátszó tényező egyike.
Segíti a sejtek megújulási készségét a testmozgás
Két külföldi egyetem munkatársai nemrégiben kimutatták, hogy a testmozgás hatására számos káros fehérje, és más salakanyag lebomlik, ezáltal a sejt több energia termelésére képes. Régóta ismert, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz a szervezetnek: minden edzőteremben töltött órával csökken a cukorbetegség, a rák, és a szív- és érrendszert érintő betegségek kockázata. Mindazonáltal mostanáig ezen védőhatást nem sikerült teljes mértékben megmagyarázni. A Nature legfrissebb számában megjelent beszámoló szerint a háttérben az autofágia nevű biológiai folyamat áll.