Ha nehéz elaludni, érdemes kipróbálni a „fiziológiás sóhajtást”. Így a szervezetünk természetes módon működő, beépített mechanizmusához kapcsolódunk, amely szabályozza a légzésünket és megnyugtatja az idegrendszert. Ha ügyelünk arra, hogy a kilégzés hosszabb ideig tartson, mint a belégzés, akkor tovább fokozhatjuk az ellazulás érzését, így könnyebb lesz az elalvás.

A „fiziológiás sóhajtás” olyasmi, amit ösztönösen mindannyian végzünk kb. 5 percenként. A háttér megértéséhez tudnunk kell, hogy a tüdőnkben lévő apró légzsákok (alveolusok) a felületi feszültség hatására fokozatosan összezsugorodnak (képzeljük el, hogy megpróbálunk kipukkasztani egy léggömböt, amelyben víz van). Az ösztönös sóhajtás újra meg újra segít felfújni ezeket a mini légzsákokat, magyarázza dr. Guy W. Fincham, a Brighton & Sussex Medical School légzéskutatója.

Tudatos sóhajtás? Rendben, de hogyan végezzük?

A kipróbáláshoz vegyen mély levegőt az orrán keresztül, majd egy második, rövidebb lélegzetet, hogy úgy érezze: teljesen megtöltötte a tüdejét. Ezután lassan és teljesen lélegezzen ki a száján keresztül. Ismételje meg az eljárást néhányszor vagy legfeljebb 5 percig.

Könnyű, hatékony módja ez a feszültség oldásának és a szervezetünk alvásra való felkészítésének. Közben maga a folyamat gyakran még ásításra is késztet.

Az ásítás okai, fiziológiás változások

Az ásítás összetett és még nem teljesen feltárt fiziológiai jelenség. Bár a pontos okokat még kutatják, több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért ásítunk.

Az ásítás lehetséges fiziológiai okai között szerepel az agy hűtése, az éberség fokozása, valamint lehet egyfajta szociális jelzés is (mivel „ragadós” jelenség, erősíti a csoportkohéziót).

Mi minden történik ásítás közben?

A mély levegővétellel bekerülő nagy mennyiségű levegő növeli a tüdő levegőcseréjét. Az ásítás hatással lehet a szívfrekvenciára is, amely átmenetileg gyorsulhat vagy lassulhat. Az ásítás során számos izom megfeszül, majd elernyed, ami segít ellazítani az arcizmokat és a nyakat. Az ásítás ugyanakkor fokozhatja a vérkeringést az agyban és az arc területén.

Bár az ásítás általában ártalmatlan, egyes esetekben a túlzott vagy krónikus ásítás mögött valamilyen konkrét egészségügyi probléma állhat. Ha valaki túl gyakran és erősen ásít, érdemes orvoshoz fordulnia.

(Angolból fordította: K. G.)

Ha szeretne többet tudni az alvászavarról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Táplálkozás és az alvászavar