Zöldbab, fehér bab, lóbab, vesebab – kevés zöldség fordul elő annyi formában, mint a bab. Talán ez a legsokoldalúbb és legnépszerűbb hüvelyes, amelyet ismerünk. Számos összetevője révén nagyon egészséges – feltéve, ha tudjuk, mire kell ügyelni az elkészítés során. A nyers bab ugyanis még mérgező is lehet. Lássunk néhány tudnivalót a hasznosításáról.
Nem jó ötlet csirkét tartani a kertben
Az Egyesült Államokban divatba jött, hogy a csirkét és egyéb szárnyasokat nemcsak tanyán tartják, hanem akár kertben, háziállatként is. Vannak, akik a friss tojás miatt tartják, mások háziállatként tekintenek a csirkére. Az új hóbort sok tekintetben hasznos, de árnyoldala is van: nagy az esélye ugyanis a szalmonellabaktérium által okozott betegségeknek.
Májzsugor, májrák – késői tünetek
Májráknál az egészséges májsejtekből rosszindulatú daganatok képződnek. A rákra utaló első jelek lehetnek a fáradtság, étvágytalanság és a fogyás. A nem specifikus tünetek miatt a májrákot gyakran csak a késői szakaszban diagnosztizálják, ami csökkenti gyógyulás esélyét. Megfelelő kezeléssel azonban a várható élettartam sok betegnél meghosszabbítható.
Hogyan dolgozzuk le 8 óra ülés negatív hatását?
Egymillió ember adatainak összesítése alapján arra jutottak kutatók, hogy legalább egy óra gyaloglásra vagy kerékpározásra van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük a korai halál kockázatát, ha nyolc óra üléssel járó munkát végzünk. A legaktívabbak 5,6 km óránkénti sebességgel gyalogoltak vagy 16 km-es sebességgel kerékpároztak, legalább egy órát naponta.
Hasznos is lehet a sokat szidott galamb
Noha a galambokra rendszerint a bosszúság forrásaként tekintenek a városlakók, egy tanulmány szerint igen megbízhatóan jelzik a levegő ólomszintjét, nem szólva egyéb toxikus összetevőkről. Azokon a területeken, ahol a galambok vérképe magas ólomszintet mutatott, a gyerekek vérképéről is ugyanez volt elmondható. Rejtély, honnan van a levegőben annyi ólom.
Szén-dioxid kvóták: kidobott pénz
A globális felmelegedés immár mindnyájunkat érint, hatását a mindennapokban érezzük. Egyre melegebb van, és ha a tudomány nem tesz valamit, Magyarországra valószínűleg az elsivatagosodás vár. Az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, különösen a szén-dioxid kibocsátás mérséklésével kívánják elérni a globális felmelegedés lassítását.
Szüntesse meg a rossz leheletet!
A rossz lehelet roppant kínos. Az oka csak ritkán gyomorbetegség, az esetek 80-90 százalékában a szájüregben lévő baktériumok okozzák a bűzt. Ennek melegágya főleg a fogközökben, fogínytasakokban és nyelv hátoldalának hornyaiban található, ahol a baktériumok optimális feltételeket találnak a szaporodásra: hőt, nedvességet, védelmet a fogkefe ellen.
Zsálya, rozmaring – gyógyszerek helyett
A zsálya és a rozmaring – és a bennük megtalálható karnozol és a karnozilsav – hatásos a gyulladás, a láz és a fájdalom ellen. Nem hiába használja a népi gyógyászat e két növényt már évszázadok óta, a megfigyelésen alapuló gyógyítást most igazolni látszik a tudomány is. A fűszerként használt növények bioaktív összetevőinek ráadásul mellékhatásuk sincs.
A frontok hatással vannak az étvágyunkra is
Mindannyian megtapasztaltuk már, hogy az étvágy nem állandó, hanem időszakonként, vagy akár napról napra is változhat. Sokan szeretnék, ha az étvágyuk kisebb lenne, mert ebben látják a diéta, vagy az egészségesebb életmód kulcsát. A legegyszerűbb, ha nem is kívánunk többet enni. De vajon mitől változik az étvágyunk, mitől lesz néha kisebb vagy nagyobb?
Tízből kilenc stroke elkerülhető lenne
A stroke az egyik leggyakoribb, halálhoz vagy bénuláshoz vezető betegség, ám a szakemberek szerint az estek többsége megelőzhető lehetne. A kutatók vizsgálataik során felfedezték, hogy tíz – amúgy elkerülhető – körülmény felelős világszerte az összes stroke 90 százalékáért. Az egyik legfontosabb a magas vérnyomás, ezt követi a mozgásszegény életmód.